Takada 1939-ben született a felkelő nap országában, Himedzsi városában. Kiskorától kezdve nagy érdeklődést mutatott a divat iránt. Sokszor előfordult, hogy elcsente lánytestvérei magazinjait és azokat órákon keresztül böngészte. Bár a divattal kapcsolatos ambícióit családja nem támogatta, ő mégis jelentkezett a tokiói Bunka Divatiskolába, ahol 1958-ban az egyik első férfi hallgatóként kezdte meg tanulmányait.
A fiatal Takada tehetségére nagyon hamar fény derült, így munkát ajánlottak neki a Szanai divatáruházban. Rövid idő múlva már havi 40 szettet tervezett a lányruhaosztálynak. Ekkoriban kezdte kialakítani saját stílusát, amit nagyban befolyásolt a párizsi divatzseni, Yves Saint-Laurent.
Instagram/@kenzotakada_official
Az 1964-es nyári olimpia miatt a kormány megvásárolta Takada házát, amiért cserébe egy kisebb kompenzációt kapott. Mivel professzora, Koike Csie is látta, hogy Takada még sokra viheti a divat világában, bíztatni kezdte őt, hogy a kapott pénzből utazzon Párizsba. Így történt, hogy divatmogul végül hajóra szállt, majd 1965-ben megérkezett a divat fővárosába. Párizst először barátságtalannak és nyomasztónak találta, ezért csak pár hónapot akart maradni. Ám kis idő elteltével rajzokat kezdett el árulni magazinoknak és divatházaknak, majd stílustanácsadóként helyezkedett el a Pisanti nevet viselő textilgyárnál.
Aztán 1970-ben megnyitotta első butikját. A stúdió különleges megjelenését Henri Rousseau francia festő dzsungel témájú alkotásai ihlették. Takada esőerdőszerű növény és virágmotívumokkal díszítette a falakat. Innen jött az üzlet elnevezése is: Jungle Jap. Egyesek azonban nem nézték jó szemmel a Jap szó használatát, annak degradáló jelentése miatt, így pár évvel később Kenzo-ra változtatta a nevet.
Első bemutatóját is esőerdő stílusú üzletében tartotta. Pénzhiány miatt nem tudott profikat fogadni, így végül amatőr modellek viselték színes, virágos ruháit. A Kenzo márka a mai napig ezekről a virágmintákról és tigrises logójáról ismert. Az említett show annyira jól sikerült, hogy rögtön az Elle magazin címlapjára került.
Takada szinte egy éjszaka alatt befutott divattervezővé vált, eklektikus, keleties és vibráló stílusa ugyanis üdítően hatott a divat fővárosára. Szeretett új koncepcióival és extravaganciájával kitűnni a többi tervező közül. Egyik legemlékezetesebb bemutatóját egy cirkuszi sátorban tartották, ahol a show végén Takada egy elefántháton vonult be.
1976-ban Kenzo néven nyitotta meg új üzletét a híres Passage Choiseul bevásárlóutcában. Kollekciói egyre sikeresebbek lettek, így hamarosan már New Yorkban és Tokióban is bemutatták őket. Takadát egyfajta úttörőnek is nevezhetjük, aki az első ázsiai származású tervezőként hódította meg Párizst. Szárnyaló karrierje miatt egyre több honfitársának nyitotta meg az utat a nyugati divat felé.
Kreativitása nem ismert határokat. Takada Kenzo minden korosztálynak és nemnek ruhát akart tervezni. 1983-ban bemutatta első férfi kollekcióját, amit egy gyermekruha majd egy farmerkollekciói is követett. Ugyanekkor a nyolcvanas évek elején előállt egy megfizethető árkategóriájú kollekcióval, amit a The Limited nevű amerikai márkával közösen dobott piacra. Akkoriban ez polgárpukkasztónak számított, ugyanis a luxus és tömegmárkák soha nem keveredtek össze.
Emiatt egyes forgalmazók felmondták szerződésüket a Kenzo divatházzal. Ám a tervezőt ez sem állította meg, ugyanis szeretett volna a parfümök világába is bele kóstolni, így 1988-ban megalkotta első női parfümjét. Bár 1993-ban a márkanevet átvette a LVMH (Louis Vuitton Moët Hennessy) francia luxuscsoport, ő továbbra is aktív szereplője maradt a divat világának. Ezek után főleg utazgatott és festészettel foglalkozott.
Emiatt egyes forgalmazók felmondták szerződésüket a Kenzo divatházzal. Ám a tervezőt ez sem állította meg, ugyanis szeretett volna a parfümök világába is bele kóstolni, így 1988-ban megalkotta első női parfümjét. Bár 1993-ban a márkanevet átvette a LVMH (Louis Vuitton Moët Hennessy) francia luxuscsoport, ő továbbra is aktív szereplője maradt a divat világának. Ezek után főleg utazgatott és festészettel foglalkozott.
A tavalyi évben, 2020-ban hunyt el a koronavírus által okozott szövődményben.
Szerző: Korompai Tímea
