Fontos dolgot jelezhet a hirtelen felállásból való vérnyomásváltozás

Normális, hogy a vérnyomásunk változik, amikor felállunk. Amikor először állunk fel fekvésből vagy ülésből, a gravitáció hatására a vér összegyűlik a lábunkban, ami miatt a vérnyomásunk kissé lecsökken. Amikor ez megtörténik, bizonyos sejtek érzékelik a vérnyomás enyhe csökkenését, és azt mondják a szívünknek, hogy pumpáljon erősebben és gyorsabban, hogy a vérnyomásunk újra egyensúlyba kerüljön.

Ha dehidratáltak vagyunk vagy egy ideje nem ettünk, megszédülhetünk felállás után, mert a testünk késve küldi vissza a vért felfelé. Egyeseknél ez a szédülés néhány percnél tovább tarthat, és valami nagyobb dolog jele lehet, például szívprobléma vagy magas vérnyomást (esetleg alacsony vérnyomást) okozó endokrin probléma.

De az Amerikai Szívgyógyászok Szövetsége szerint még a teljesen hidratált, jóllakott, magas vérnyomással nem rendelkező embereknél is előfordulhat, hogy a vérnyomásuk kisebb mértékben csökken, miután felálltak, és ez teljesen normális. Másrészről viszont, egy új kutatás szerint a szisztolés vérnyomás emelkedése hirtelen felálláskor magasabb kockázatot jelenthet a jövőbeni szívesemények szempontjából, áll az EatingWell cikkében.

A múlt héten a Hypertension című szaklapban megjelent tanulmány 17 éven keresztül értékelte több mint 1200, 18 és 45 év közötti olaszországi ember adatait, akik mindegyike kezeletlen 1-es stádiumú magas vérnyomásban szenvedett. Ez azt jelenti, hogy a szisztolés vérnyomásuk (a vérnyomásmérés felső száma) 140 és 159 között volt vagy a diasztolés vérnyomásuk (az alsó szám) 90 és 100 között.

A normális, egészséges vérnyomást úgy határozzák meg, hogy a normál, egészséges vérnyomást 80 Hgmm feletti vagy 120 Hgmm-nél kisebb vagy azzal egyenlőnek tekintik, amelyet gyakran 120/80 Hgmm-nek is jelölnek. A résztvevők mindegyikének becsült kockázata a súlyos szív- és érrendszeri események szempontjából alacsony volt az aktív életmód és az egészséges kórtörténet miatt.

A kutatók a résztvevők vérnyomását különböző testhelyzetekben, többek között álló és fekvő helyzetben mérték. Bár a szisztolés vérnyomásnak állva enyhén csökkennie kellene, a résztvevők 10%-ánál ez a felső érték legalább 6,5 Hgmm-rel emelkedett. A vizsgálat két csoportra osztotta a résztvevőket aszerint, hogy a szisztolés vérnyomásuk hogyan reagált az állásra: a felső 10%, akiknél legalább 6,5 mm Hg-rel emelkedett a vérnyomásuk állva, és az alsó 90%, akiknél kevésbé jelentős emelkedést vagy csökkenést tapasztaltak.

Amikor a kutatók mintegy 17 évvel később nyomon követték a résztvevők életét, azt találták, hogy abban a csoportban, amelynek szisztolés vérnyomása legalább 6,5 Hgmm-rel emelkedett, kétszer nagyobb valószínűséggel fordult elő káros szívesemény vagy sztrók, mint a résztvevők másik 90%-ában. A tanulmány azt is megállapította, hogy az elhízás, a családi kórtörténet és az aktivitási szint nem volt hatással a kockázat enyhítésére vagy súlyosbítására, de a magasabb kockázatú csoportba tartozó résztvevők nagyobb valószínűséggel voltak dohányosok.

„A vizsgálat eredményei megerősítették eredeti hipotézisünket - a vérnyomás kifejezett emelkedése fekvésből álló helyzetbe kerülve prognosztikai szempontból fontos lehet a magas vérnyomásban szenvedő fiatalok esetében. Meglepett bennünket, hogy még az álló helyzetben bekövetkező viszonylag kis vérnyomásnövekedés [6-7 mmHg] is hosszú távon előre jelezte a súlyos szívesemények bekövetkezését”

– mondta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Paolo Palatini a sajtóközleményben.

A vizsgálatban egy kisebb, 630 résztvevőből álló alcsoportot is megvizsgáltak, akiknek 24 órán keresztül mérték a stresszhormonszintjét. A kutatók megállapították, hogy az adrenalin-kreatin arány magasabb volt azok körében, akiknek a vérnyomása állva emelkedett.

„Az adrenalinszintek a stresszingerek 24 órán át tartó globális hatásának becslését jelentik. Ez arra utal, hogy azoknál, akiknek a legmagasabb a vérnyomása állás közben, fokozott szimpatikus válasz [az üss vagy fuss reakció] lehet a stresszorokra. Ez összességében az átlagos vérnyomás emelkedését okozza”

– fogalmazott Palatini.

Míg az alacsony vérnyomást állva szédülés kísérheti, magas vérnyomás esetén kipirulhatunk vagy gyorsabb szívverést tapasztalhatunk, bár az a 6,5 mm Hg-os emelkedés, amelyet a vizsgálat egyes résztvevői tapasztaltak, talán nem is okoz ilyen tüneteket.

Honnan tudjuk, hogy veszélyeztetettek vagyunk-e? 

Hacsak nem végeztetünk ortosztatikus vérnyomásmérést a háziorvossal (ahol a vérnyomását fekve, majd állva vizsgálja), nem biztos, hogy tudjuk. Valójában az említett tanulmánynak további alátámasztó bizonyítékokra lesz szüksége ahhoz, hogy az eredményeket megerősítsék. A bevont résztvevők mindegyike fehér volt, és többségük férfi, így nem jó általánosítani a nagyobb népességre.

Ha azonban különösen szeretnénk vigyázni a vérnyomásunkra, akkor a több káliumban gazdag ételek fogyasztása és a szívbarát étkezési szokások kipróbálása segíthet.

Nyitókép: Shutterstock / Dragon Images