A kutatóknak új elméletük van arról, hogy mi okozza az Alzheimer-kórt

A plakkok tulajdonképpen az agyban található béta-amiloid fehérje oldhatatlan, csomós változata, amely felhalmozódik, ezzel pedig súlyos szövődményeket okoz. Alois Alzheimer— aki először számolt be erről a betegségről — ezeket nevezte meg a probléma okozóinak. Elméletének azóta viszont két nagy problémáját is feltárták.

Először is sok olyan vizsgált alany agyában találtak plakkokat, akiknek amúgy semmilyen neurológiai problémájuk nem volt. Másrészről az ezeket a csomókat csökkentő gyógyszerek klinikai kísérletei legtöbb esetben sikertelenek voltak.

Egy tanulmány most felfedezett egy új elméletet, ami végre választ adhat a kérdésekre. A kutatócsoport meglátása szerint az oldható béta-amiloid — az úgynevezett amiloid-béta 42 — csökkenése okozza a tényleges károkat, így ez vezethet az Alzheimer-kór kialakulásához. Ennek értelmében akkor az agyban lévő plakkok vagy a megmaradó, hasznos fehérje mennyisége a fontosabb?

Az adatgyűjtési időszakban a szakértők egy olyan csoport eredményeit tanulmányozták, melynek tagjai egy ritka öröklött génmutációval rendelkeznek. Emiatt kimagaslóan nagy az esély náluk az Alzheimer-kór kialakulására. A résztvevőket átlagosan három évig követték nyomon. Végezetül azt találták, hogy akiknek az agy-gerincvelői folyadékában magas volt az amiloid-béta 42 szintje, azok kogníciója megmaradt a vizsgálati időszak végéig.

Egy kis videós ismertető az Alzheimer-kórról:

Emellett a kognitív funkcióik is normálisok maradtak az agyukban található fehérjecsomók mennyiségétől függetlenül. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az Alzheimer-kór egyes ritka, öröklött formáiban azoknál is kialakulhat demencia, akiknél az amiloid-béta 42 alacsony szintje mellett nem mutathatók ki plakkok.

Ez arra utal, hogy nem a csomók okozzák a demenciát, hanem az oldódó változat alacsony szintje.

A jövőben fontos lehet, hogy a vizsgálatokban és a gyógyszergyártásnál figyelembe vegyék az új adatokat, valamint azt is mérlegelhetik majd, hogy ennek a fehérjének a pótlása, vagy a normális értéken tartása csökkentheti-e a kognitív hanyatlást a betegeknél.

Nyitókép: Unsplash/Milad Fakurian

Forrás: ScienceAlert