Cigarettázó nő kávézó teraszán üldögél

A dohányzás még károsabb a szívre, mint korábban gondolták

A dohányosok szíve gyengébb, mint a nemdohányzóké – derül ki az ESC 2022-es kongresszusán bemutatott kutatásból. A tanulmány megállapította, hogy minél többet dohányoztak az emberek, annál rosszabb lett a szívműködésük. Bizonyos funkciók helyreálltak, amikor az emberek leszoktak a szokásról.

„Köztudott, hogy a dohányzás elzáródott artériákat okoz, ami szívkoszorúér-betegséghez és sztrókhoz vezet. Tanulmányunk azt mutatja, hogy a dohányzás vastagabb, gyengébb szívhez is vezet. Ez azt jelenti, hogy a dohányosok bal szívkamrájában kisebb a vér mennyisége, és kevesebb energiájuk van arra, hogy azt a szervezet többi részébe pumpálják. Minél többet dohányzik valaki, annál rosszabb lesz a szívműködése. A szív a dohányzásról való leszokással bizonyos mértékig helyreállhat, ezért soha nem késő leszokni”

– mondta a tanulmány szerzője, Dr. Eva Holt a koppenhágai Herlev és Gentofte kórházból a Medical Xpressnek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a dohányzás évente több mint nyolcmillió ember halálát okozza. A dohányzás felelős a dohányosok elkerülhető halálozásának 50%-áért, amelynek fele ateroszklerotikus szív- és érrendszeri betegségek, például szívroham és sztrók miatt következik be. A dohányzás káros hatása az artériákra és az artériás betegségekre, mint például a szívroham és a sztrók, jól ismert.

Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a dohányzás összefügg a szívelégtelenség nagyobb kockázatával, amikor a szívizom nem pumpálja a vért a testben olyan jól, ahogyan kellene, általában azért, mert túl gyenge vagy merev. Ez azt jelenti, hogy a szervezet nem kapja meg a normális működéshez szükséges oxigént és tápanyagokat. A dohányzás és a szív szerkezete és működése közötti kapcsolatot nem vizsgálták meg teljes mértékben.

Ez a tanulmány ezért azt vizsgálta, hogy a dohányzás összefügg-e a szív szerkezetének és működésének változásaival a szív- és érrendszeri betegséggel nem rendelkező embereknél, valamint a dohányzási szokások megváltoztatásának hatását is megfigyelte.

A tanulmány az 5. Koppenhágai Városi Szívvizsgálat adatait használta fel, amely az általános lakosság szív- és érrendszeri kockázati tényezőit és betegségeit vizsgálta. Összesen 3874, 20 és 99 év közötti, szívbetegséggel nem rendelkező résztvevőt vontak be a vizsgálatba. Önállóan kitöltött kérdőív segítségével szereztek információkat a dohányzási előzményekről és becsülték meg a csomagéveket, azaz az egész életen át elszívott cigaretták számát.

Egy csomagév alatt egy éven keresztül naponta elszívott 20 szál cigarettát értünk.

A résztvevőknél elvégezték a szív ultrahangvizsgálatát, az úgynevezett echokardiográfiát, amely információt nyújt a szív szerkezetéről és működéséről. A kutatók összehasonlították a jelenlegi dohányosok és a soha nem dohányzók echokardiográfiás méréseit, miután korrigálták az életkor, a nem, a testtömegindex, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és a tüdőfunkció figyelembevételével.

A résztvevők átlagéletkora 56 év volt, és 43%-uk nő. Majdnem minden ötödik résztvevő jelenleg dohányzik (18,6%), míg 40,9% volt dohányos, 40,5% pedig soha nem dohányzott. A soha nem dohányzókhoz képest a jelenlegi dohányosok szíve vastagabb, gyengébb és nehezebb volt. A növekvő csomagévek kevesebb vér pumpálásával jártak együtt.

„Azt találtuk, hogy a jelenlegi dohányzás és a felhalmozott csomagévek a bal szívkamra – a szív legfontosabb része – szerkezetének és működésének romlásával járnak együtt. Továbbá azt találtuk, hogy 10 év alatt azoknál, akik folytatták a dohányzást, vastagabb, nehezebb és gyengébb szív alakult ki, amely kevésbé volt képes vért pumpálni, mint a soha nem dohányzóknál és azoknál, akik ez idő alatt abbahagyták a dohányzást”

– fogalmazott Holt.

„Tanulmányunk azt jelzi, hogy a dohányzás nemcsak az ereket károsítja, hanem közvetlenül a szívet is. A jó hír az, hogy a károsodás egy része visszafordítható a leszokással”

– tette hozzá.

Nyitókép: Shutterstock