Friss zöldségek női fejformában

Hogyan befolyásolhatja az étkezési zavar az agy egészségét?

Bár az étkezési zavarok minden formája – beleértve a bulimiát, a falási zavart, az anorexiát és az ortorexiát – különböző módon hat a testre és az agyra, egy 2022-ben közzétett kutatás azt bizonyítja, hogy különösen az anorexia nervosa meglepően erős hatást gyakorolhat nemcsak az agy pszichológiájára, hanem annak fiziológiájára is.

A Biological Psychiatry című folyóiratban 2022 májusában megjelent tanulmány szerint a súlyos anorexiában szenvedő egyéneknél jelentős csökkenés tapasztalható az agy három fontos részében: a kérgi vastagságban, a szubkortikális térfogatban és a kérgi felszínben. Ezek a zsugorodó foltok az agysejtek elvesztésére vagy az ezen agyi régiók közötti kapcsolat hiányára utalnak.

Az anorexiában szenvedő, az abból felépülő és az étkezési zavarokkal nem rendelkező, egészséges kontrollcsoport közel 2000 agy szkennelésének eredményeit elemezve brit idegtudósok jelentős kapcsolatot találtak az agy mérete és alakja, valamint az anorexia között.

Más tanulmányok is összefüggésbe hozták a falási rendellenességeket, a bulímiát és az elhízást az agyszerkezet bizonyos elmozdulásaival, de az anorexiában szenvedőknél az agy alakja és mérete kétszer-négyszer akkora mértékben csökkent, mint más mentális betegségekben, például kényszerbetegségben (OCD) és figyelemhiányos/hiperaktivitási zavarban (ADHD) szenvedőknél, számol be róla az EatingWell.

„Az anorexia nervosa hatásai eddig nagyrészt a súlyos kalóriakorlátozás fizikai hatásaira összpontosítottak. Ez a tanulmány azonban azt mutatja, hogy a szervezetre gyakorolt hatása mindössze öt év alatt csökkentheti az idegsejtek méretét, és valószínűleg az agy bizonyos részeinek mennyiségét is. Ez hatással lehet az anorexia nervosában szenvedők kognitív funkcióira, beleértve a környezetük azonosítására és a biztonságos reagálásra való képességüket, valamint a koncentrációs képességüket”

– magyarázza Ralph Esposito, természetgyógyász orvos.

Ha az agyunk megváltozik, az megnehezítheti a gondolkodást, a dolgok eldöntését, a tervek készítését és a döntések előre vitelét. A fent említett tanulmány megállapította, hogy az anorexiával való együttélés 1-13 évig – az egyén korától és a korlátozás mértékétől függően – elég ahhoz, hogy az agy megváltozzon.

„Az emberek megrekednek a merev gondolkodásmódban és a dolgok elvégzésének módjában, mert az agyuk nem kap elég táplálékot ahhoz, hogy rugalmasan gondolkodjon”

– teszi hozzá Jillian Lampert, regisztrált dietetikus.

Ezen agyi kiigazítások egyéb tünetei eltérőek lehetnek, de a térlátás, a propriocepció és a figyelem vagy a fókuszálás terén jelentkező kihívások közé tartozhatnak. Az egyéneknek nehézséget okozhat bizonyos fizikai cselekvések végrehajtása a környezetre reagálva, vagy akár a talpon maradás érzése, mondja Esposito.

A kutatók megállapították, hogy ezek az agyi változások azonban nem mindig maradandóak.

„Azt találtuk, hogy az agyszerkezet nagymértékű csökkenése, amelyet a betegeknél megfigyeltünk, kevésbé volt észrevehető a már a gyógyulás útján lévő betegeknél. Ez jó jel, mert azt jelzi, hogy ezek a változások nem feltétlenül maradandóak. A megfelelő kezeléssel az agy képes lehet visszapattanni”

– mondta Esther Walton, a kutatás vezetője és a Bath-i Egyetem pszichológiai tanszékének oktatója.

Hogyan védhetik agyukat az anorexiában szenvedő (vagy abból felépülő) egyének?

A kutatócsoport egyetért abban, hogy a legfontosabb teendő a mielőbbi kezelés felkeresése. A gyógyuláshoz vezető út gyakran magában foglalja a kognitív viselkedésterápiát, a gyógyszeres kezelést és, ami a legfontosabb, a súlygyarapodást. A fent említett agyszerkezeti változások visszafordíthatók lehetnek, különösen, ha minél korábban visszafordítják őket.

„Az anorexia esetében, amelyet a nem megfelelő táplálékbevitel jellemez, a félig éhezés azt eredményezi, hogy az emberek fogynak, csökken az izom- és csonttömegük, kiszáradást tapasztalnak, és más struktúrák, például az agy szöveti tömege is csökken. A szervezet vizet, zsírt, izmot és szöveteket veszít, amikor nélkülözést tapasztal, ahogy a növények is veszítenek leveleket, amikor nem öntözik őket eléggé. A táplálékveszteség azt jelenti, hogy a szervezetnek minden energiát meg kell takarítania, és táplálékot kell szereznie, ahol csak tud, például a csontokból, az izmokból és a tárolt vízből. Alapvetően az összes raktárkészletünk elfogy, és az agyunk tömegváltozáson megy keresztül”

– mondja Lampert.

Ahogyan az is történik, amikor egy növényt megöntözünk és táplálunk – a levelek kihullanak, újak nőnek, a nem teljesen kiszáradt levelek is leesnek, és a növény újra egészséges lesz –, ugyanez történhet, amikor az anorexiás embereket újratáplálják, teszi hozzá Lampert.

„Szerencsére a tanulmány szerint ezek a változások nem maradandóak, és visszafordíthatók az újratáplálással. Azt azonban nem tudjuk, hogy ez mit tesz az agyi és mentális egészséggel kapcsolatos rendellenességek kockázatával, ahogy öregszenek”

– mondja Esposito.

Az újratáplálás, az evészavarok kezelésének sarokköve, a hidratáltság, a csontok és a szövetek egészségének helyreállításával hozza vissza az embereket az egészségükhöz. A Journal of Eating Disorders című folyóiratban 2021 szeptemberében megjelent tanulmány szerint az anorexia miatt az agyban bekövetkező szerkezeti változások szinte mindegyike megoldható a megfelelő kezeléssel és az egészséges testsúly elérésével.

„A súlyos anorexiában szenvedő emberek évekig tartó betegség után is felépülhetnek, és minőségi életet élhetnek, normális viszonyt alakíthatnak ki az étellel és a testükkel, egészséges testsúlyt tarthatnak, és nagyon kicsi az esélye annak, hogy az agyuk hosszú távon károsodik”

– magyarázza Lampert.

„A táplálkozás a kulcs – nélküle az agy nem jut a működéséhez szükséges üzemanyaghoz. A gyógyulás a betegség bármely szakaszában lehetséges, és a korai felismerés és kezelés a legjobb. Ha aggódik saját maga vagy valaki más miatt, forduljon szakemberhez. Ne várjon!”

Nyitókép: Shutterstock