Elhúzódó neurológiai hatásai lehetnek a koronavírusnak

A COVID-19 és a neurológiai problémák közötti kapcsolat jól dokumentált, a legtöbb tanulmány azonban kórházi betegekre korlátozódott, a neurológiai kimenetel szűk körű kiválasztását alkalmazta, és a követés időtartama kevesebb mint hat hónap volt.

A Nature Medicine-ben nemrég megjelent, a szövetségi egészségügyi adatok felhasználásával készült átfogóbb elemzés azt mutatja, hogy a koronavírus-fertőzést követő első évben megnő a sztrók, a kognitív és memóriaproblémák, a depresszió, a szorongás, a migrénes fejfájás, a mozgászavarok, a hallás- és látászavarok, az egyensúly- és koordinációs problémák, valamint a Parkinson-szerű betegség kockázata.

„44 agyi és egyéb neurológiai rendellenességet vizsgáltunk mind a nem kórházi, mind a kórházi betegek körében, beleértve az intenzív osztályra felvetteket is. Az eredmények a COVID-19 pusztító hosszú távú hatásait mutatják. Ezek szerves részét képezik a hosszú COVID-nak. A vírus nem mindig olyan jóindulatú, mint azt egyesek gondolják”

– mondta Dr. Ziyad Al-Aly vezető szerző, a Washington Egyetem klinikai epidemiológusa.

A kutatók mintegy 14 millió, minden korú, fajú és nemű beteg azonosítástól mentesített orvosi kartonját elemezték az Egyesült Államok Veteránügyi Minisztériuma által fenntartott adatbázisból. Az adatok a delta, omikron és más COVID-változatok előttiek voltak, számol be róla a Psychology Today.

„A korábban egészséges egyéneknél és azoknál, akiknek enyhe fertőzéseik voltak, agyi problémákat látunk. Nem számít, hogy fiatal vagy idős, nő vagy férfi, vagy hogy milyen fajhoz tartozol. Nem számít, hogy dohányzott-e vagy sem, vagy hogy voltak-e más egészségtelen szokásai vagy állapotai”

– tette hozzá Al-Aly.

Eredményeik alapján becslések szerint nagyjából 6,6 millió ember szenvedett a vírushoz kapcsolódó agykárosodást.

Azoknál, akik elkapták a COVID-19 vírust, 77 százalékkal nagyobb volt a kockázata annak, hogy memóriazavarok alakulnak ki, 50 százalékkal nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy ischaemiás sztrókot kapnak, és 80 százalékkal nagyobb volt a valószínűsége, hogy epilepsziás vagy görcsrohamokban szenvednek.

A COVID-19-ben szenvedőknél 43 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakultak ki mentális zavarok, például szorongás vagy depresszió, 42 százalékkal nagyobb valószínűséggel fordultak elő mozgászavarok, 35 százalékkal nagyobb valószínűséggel jelentkeztek enyhe vagy súlyos fejfájások, 30 százalékkal nagyobb volt a valószínűsége a szemproblémák jelentkezésének, például homályos látás vagy retinagyulladás, és 22 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakultak ki hallás rendellenességek, például fülzúgás.

Al-Aly felszólította a kormányokat és az egészségügyi rendszereket, hogy dolgozzanak ki közegészségügyi és megelőzési politikákat és stratégiákat a folyamatban lévő járvány kezelésére, valamint a COVID utáni világra vonatkozó tervek kidolgozására.

„Tekintettel a világjárvány kolosszális méretére, e kihívásoknak való megfeleléshez sürgős és összehangolt – de eddig hiányzó – globális, nemzeti és regionális válaszstratégiákra van szükség.”

Nyitókép: Unsplash