A nők nagyobb valószínűséggel szenvednek hosszú COVID-ban

A Current Medical Research and Opinion című folyóiratban ma közzétett új tanulmányból kiderül, hogy a nők „jelentősen” nagyobb valószínűséggel szenvednek hosszú COVID-ban, mint a férfiak, és lényegesen eltérő tüneteket tapasztalnak, olvasható a Medical Xpress cikkében.

A hosszú COVID olyan szindróma, amelyben a szövődmények a koronavírus kezdeti fertőzése után több mint négy héttel, néha több hónapig is fennállnak.

A Johnson & Johnson Office of the Chief Medical Officer Health of Women Team kutatói, akik mintegy 1,3 millió beteg adatainak elemzését végezték el, megfigyelték, hogy a hosszú COVID-ban szenvedő nők a tünetek sokféleségét mutatják, beleértve a fül-, orr- és torokproblémákat; a hangulati, neurológiai, bőr-, gyomor-bélrendszeri és reumatológiai rendellenességeket; valamint a fáradtságot. A férfi betegeknél viszont nagyobb valószínűséggel fordultak elő endokrin rendellenességek, például cukorbetegség és vesebetegségek.

„A COVID-19 klinikai megnyilvánulásait, a betegség lefolyását és az egészségügyi kimeneteleket alátámasztó alapvető nemi különbségek ismerete kulcsfontosságú a hatékony terápiák és közegészségügyi beavatkozások azonosításához és racionális tervezéséhez, amelyek mindkét nem potenciális eltérő kezelési igényeit figyelembe veszik és érzékenyek rájuk”

– magyarázzák a szerzők.

„A nők és férfiak immunrendszeri működésében mutatkozó különbségek fontos hajtóereje lehet a hosszú COVID-szindróma nemi különbségeinek. A nők gyorsabb és erőteljesebb veleszületett és adaptív immunválaszt adnak, ami megvédheti őket a kezdeti fertőzéstől és a betegség súlyosságától. Ugyanez a különbség azonban a nőket sérülékenyebbé teheti az elhúzódó, autoimmun betegségekkel kapcsolatos betegségekkel szemben.”

Az áttekintés részeként a kutatók a koronavírus esetében a 2019 decembere és 2020 augusztusa között, a hosszú COVID-szindróma esetében pedig 2020 januárja és 2021 júniusa között megjelent tudományos cikkekre korlátozták a keresést. Az áttekintett cikkeket felölelő teljes mintaméret 1 393 355 egyedi személyt tett ki.

Bár a résztvevők száma nagynak tűnik, a szakirodalomban található 640 634 összes cikkből csak 35 cikk szolgáltatott nemek szerint bontott adatokat kellő részletességgel a COVID-19 betegség tüneteiről és következményeiről annak megértéséhez, hogy a nők és a férfiak hogyan élik meg a betegséget eltérően.

A COVID-19 korai kezdetét vizsgálva az eredmények azt mutatják, hogy a női betegeknél sokkal nagyobb valószínűséggel fordultak elő hangulatzavarok, például depresszió, fül-orr-gégészeti tünetek, mozgásszervi fájdalom és légzőszervi tünetek. A férfi betegek viszont nagyobb valószínűséggel szenvedtek vesebetegségekben.

A szerzők megjegyzik, hogy a rendelkezésre álló szakirodalomnak ez a szintézise azon kevesek közé tartozik, amelyek nemek szerint bontják le a COVID-hoz kapcsolódó betegségek következtében fellépő konkrét egészségügyi állapotokat.

Számos tanulmány vizsgálta a kórházi kezelés, az intenzív osztályra való felvétel, a lélegeztetés támogatás és a halálozás nemi különbségeit. A vírus által okozott konkrét állapotokra és a szervezetben okozott hosszú távú károkra vonatkozó kutatások azonban a nemek tekintetében alultanulmányozottak.

„Korábbi koronavírus-járványok során nemi különbségekről számoltak be az eredményekben. Ezért a SARS-CoV-2 vírussal fertőzött nők és férfiak közötti kimenetelbeli különbségekre lehetett számítani. Sajnos a legtöbb tanulmány nem értékelte vagy közölt részletes adatokat nemenként, ami korlátozta a nem-specifikus klinikai betekintést, amely hatással lehet a kezelésre”

– teszik hozzá a szerzők.

Ideális esetben a nemek szerint bontott adatokat akkor is elérhetővé kellene tenni, ha nem ez volt a kutató elsődleges célja, hogy más érdeklődő kutatók is felhasználhassák az adatokat a nemek közötti fontos különbségek feltárására.

A dokumentum olyan bonyolító tényezőket is megemlít, amelyek további vizsgálatot érdemelnek. Nevezetesen, hogy a nők bizonyos szakmákban, például az ápolói és az oktatási szakmákban nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve a vírusnak való kitettség szempontjából.

Továbbá „nemek alapján egyenlőtlenségek lehetnek az ellátáshoz való hozzáférésben, ami befolyásolhatja a betegség természetes lefolyását, ami több szövődményhez és következményhez vezethet”.

Ez utóbbi felszólításként szolgál: a nemek szerint bontott adatok rendelkezésre állása és a szándékos elemzés elengedhetetlen, ha biztosítani akarjuk, hogy a betegség lefolyásában mutatkozó egyenlőtlen eredményekkel foglalkozzunk. Egyetlen kutatás sem teljes, ha az adatokat nem bocsátjuk azok rendelkezésére, akik választ akarnak adni a kérdésre: számít-e a biológiai nem és a nemi hovatartozás?

Nyitókép: Shutterstock