Miért fázósabbak a nők? Van rá tudományos magyarázat!
Biológiai különbségek a férfiak és nők között
Körülbelül azonos testsúly mellett a nőknek általában kevesebb izomzatuk van a hőtermeléshez. A nőknél a bőr és az izmok között több a zsír is, ezért a bőr hidegebbnek érződik, mivel kissé távolabb van az erektől.
A nők anyagcseréje is általában alacsonyabb, mint a férfiaké, ami csökkenti a hőtermelő képességet hidegben, így a nők hajlamosabbak arra, hogy a hőmérséklet csökkenésével fázzanak, olvasható a ScienceAlert cikkében.
Hormonális különbségek
A nőkben nagy mennyiségben előforduló ösztrogén és progeszteron hormonok hozzájárulnak a testmaghőmérséklet és a bőr hőmérsékletéhez.
Az ösztrogén kitágítja az ereket a végtagokon, ez azt jelenti, hogy több hő távozhat a környező levegőbe. A progeszteron a bőrben lévő erek összehúzódását okozhatja, melynek következtében kevesebb vér áramlik bizonyos területekre, hogy a belső szervek melegebbek maradjanak, így a nők hűvösebbnek érzik magukat. Ez a hormonegyensúly a menstruációs ciklussal együtt változik a hónap folyamán.
A hormonok hatására a nők keze, lába és füle is körülbelül három Celsius-fokkal hűvösebb marad, mint a férfiaké.
A testmaghőmérséklet az ovulációt követő héten a legmagasabb, mivel a progeszteronszint megemelkedik. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban a nők különösen érzékenyek lehetnek a hűvösebb külső hőmérsékletre.
Bár a kezek és a lábak hűvösebbek, a nők átlagos maghőmérséklete mégis melegebb, mint a férfiaké. Valószínűleg innen ered az „akinek hideg keze, annak meleg a szíve" mondás is.
Csak az embereknél van így?
Az a jelenség, hogy egyesek közülünk a melegebb hőmérsékletet kedvelik, nem csak az emberekre jellemző. Számos madár- és emlősfajon végzett tanulmány arról számol be, hogy a hímek általában hűvösebb, árnyékos helyeken gyülekeznek, míg a nőstények és az utódok melegebb, napfényes környezetben tartózkodnak.
A hím denevérek inkább a hegyek hűvös, magas csúcsain pihennek, míg a nőstények a melegebb völgyekben maradnak. A nőstény emlősök talán azért alakították ki a melegebb éghajlatot előnyben részesítő tulajdonságukat, hogy az utódokkal együtt pihenhessenek az olyan szakaszokban, amikor a fiatalok még nem tudják szabályozni saját testhőmérsékletüket.
A hőérzékelő mechanizmusok közötti különbség tehát evolúciós előnyt jelenthet.
Hogyan állapodunk meg tehát az ideális hőmérsékletben?
A „skandináv alvási módszer", ahol a párok külön takarókkal alszanak, az egyik módja a hőmérsékleti preferenciák közötti különbségek leküzdésének.
A munkahelyen a személyes komfortrendszerek olyan hőszabályozó rendszerek, amelyek fűtenek vagy hűtenek, és helyileg elhelyezhetők az egyes munkaállomásokon, például az íróasztalokon, székeken vagy a lábak és lábszárak közelében. Ilyenek például a kis asztali ventilátorok, a fűtött székek és takarók vagy a lábmelegítők.
Ezek a rendszerek személyre szabott hőkomfortot biztosítanak a személyes igények kielégítésére anélkül, hogy befolyásolnák az ugyanabban a térben tartózkodó többi személyt, és a tapasztalatok szerint nagyobb komfortérzetet biztosítanak a munkahelyen.
Emellett energiatakarékos módszer lehet a hőkomfort és az egészség egyensúlyának megteremtésére az irodai környezetben.
Nyitókép: Shutterstock
