Skizofrénia pszichiátriai betegség és mentális rendellenesség, mint pszichiátria és pszichológiai koncepció. Színes papírfejek egymáson

A skizofrénia 2,5-szeresére növelheti a demencia kockázatát

A UCL kutatói által vezetett bizonyítékokat áttekintő tanulmány szerint a pszichotikus zavarokban, például skizofréniában szenvedő embereknél 2,5-szer nagyobb valószínűséggel alakul ki demencia, mint azoknál, akiknek nincs pszichotikus zavaruk.

A Psychological Medicine című szaklapban közzétett új szisztematikus áttekintés és metaanalízis megállapította, hogy a pszichotikus zavarok szorosabb kapcsolatban állhatnak a demenciával, mint más mentális zavarok, például a depresszió vagy a szorongás.

Dr. Jean Stafford (MRC Unit for Lifelong Health & Aging at UCL) vezető szerző a Medical Xpressnek elmondta, azt találták, hogy a pszichotikus zavar diagnózisa sokkal nagyobb kockázattal jár a későbbi demencia kialakulására.

„Eredményeink kiegészítik azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint az emberek mentális egészségének egész életen át tartó védelme segíthet a demencia megelőzésében.”

A tanulmány az első magas színvonalú szisztematikus áttekintés, amely a pszichotikus zavarok széles körét és a demencia kockázatával való összefüggésüket vizsgálja. A skizofrénia és más rokon pszichotikus zavarok súlyos betegségek, amelyek olyan tünetekkel járnak, mint a hallucinációk és téveszmék, valamint a szociális visszahúzódás. Sokan a kognitív és funkcionális készségek károsodását is tapasztalják.

A kutatók négy kontinens kilenc országából származó 11 tanulmányból származó bizonyítékokat gyűjtöttek össze, amelyekbe összesen közel 13 millió résztvevőt vontak be. Azt találták, hogy több különböző pszichotikus rendellenesség esetén, és függetlenül attól, hogy milyen életkorban alakult ki először a mentális betegség, az élet későbbi szakaszában magasabb volt a demencia kockázata.

Néhány vizsgálatban olyan emberek vettek részt, akiket fiatal felnőttként diagnosztizáltak pszichotikus rendellenességgel, és a követési időszakok több évtizedig tartottak. Azt is megállapították, hogy a pszichotikus zavarral küzdő emberek általában az átlagosnál fiatalabbak a demencia diagnosztizálásakor, két tanulmány pedig azt találta, hogy a pszichotikus zavarral küzdő embereknél sokkal nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak demenciát, amikor még a hatvanas éveikben jártak.

Az eredmények a demencia módosítható kockázati tényezőinek listáját bővítik. A UCL kutatói korábban megállapították, hogy 10 demenciás esetből 4 megelőzhető vagy késleltethető lenne a kockázati tényezők életkoron átívelő befolyásolásával. A jelenlegi tanulmány társszerzője, Dr. Vasiliki Orgeta (UCL Psychiatry) korábban megállapította, hogy a PTSD növeli a demencia kialakulásának valószínűségét, és bár a depresszió és a szorongás szintén növeli a kockázatot, ezek a legújabb eredmények arra utalnak, hogy a pszichotikus zavarok állnak a legerősebb összefüggésben a demencia kockázatával.

A kutatók nem tudták megerősíteni az összefüggés okát, hogy ez magának a mentális betegségnek köszönhető-e, vagy esetleg annak, hogy a pszichotikus zavarok növelik a demencia kockázatát növelő állapotok valószínűségét. Az összefüggés egy része azért lehet, mert a pszichotikus tünetek egyes embereknél a demencia korai jelzői lehetnek, de az a tény, hogy néhány vizsgálatban nagyon hosszú követési időszakok voltak, és olyan emberek vettek részt, akik fiatal korban tapasztaltak pszichózist, azt sugallja, hogy nem ez az egyetlen magyarázat.

„A pszichotikus zavarokban szenvedő emberek nagyobb valószínűséggel szenvednek más egészségügyi betegségekben, például szív- és érrendszeri betegségben vagy elhízásban, ami növelheti a demencia kockázatát, ugyanakkor nagyobb valószínűséggel táplálkoznak rosszul, dohányoznak vagy drogoznak, amely olyan módon károsíthatja az egészségüket, ami növelheti a demencia kialakulásának valószínűségét”

– fogalmazott Orgeta.

Sara El Miniawi (UCL Psychiatry), a kutatás vezető szerzője, hogy a kognitív zavarok és a hallucinációk mind a demencia, mind a pszichotikus zavarok tünetei lehetnek, így lehetséges, hogy a két betegség között kapcsolat áll fenn.

„Ez a károsodás korlátozhatja az emberek kognitív tartalékát is, és növelheti a demencia tüneteivel szembeni sebezhetőségüket.”

A kutatók nem tudták megállapítani, hogy a pszichotikus zavarok hatékony kezelése enyhítheti-e a demencia kockázatát, vagy hogy az antipszichotikus gyógyszerek is szerepet játszhatnak-e, mivel korlátozott és ellentmondásos bizonyítékok állnak rendelkezésre.

Miniawi hozzátette, hogy mivel a pszichotikus zavarokkal küzdő embereknél számos más egészségügyi állapot kockázata magasabb, nagyon fontos az általános fizikai és mentális egészségük kezelése, „és itt azt találtuk, hogy a velük dolgozó egészségügyi szakembereknek is figyelniük kell a kognitív hanyatlás jeleire”.

Nyitókép: Shutterstock