Kisbabája ágya mellett ülő anya szülés utáni depressziót tapasztal

A szülés utáni depresszió szorosan összefügg az immunrendszerrel

A szülés utáni depresszió a nők mintegy 15 százalékát érinti, és a gyerekekre is negatív hatással lehet, de még mindig nem teljesen világos, hogy miért fordul elő egyáltalán. Egy új tanulmány most feltárta a lehetséges kapcsolatot az immunrendszerrel.


A Virginia Commonwealth University kutatóinak társvezetésével dolgozó csoport 482 szülés utáni depresszióban (PPD) szenvedő nő vérmintáinak több jellemzőjét vizsgálta meg, és jelentős eltéréseket találtak a B-sejtekben a betegségben nem szenvedőkhöz képest, olvasható a ScienceAlert cikkében.

A B-sejtek a szervezet immunrendszerének kulcsfontosságú részei, amelyek akkor aktiválódnak, amikor a szervezet idegen tárgyakat azonosít; válaszul ezek a sejtek az egyik legfontosabb ellenanyag-termelők. A B-sejtek emellett pro- és antiinflammatorikus jeleket is küldenek.

„A terhesség alatt az immunrendszer igazán kényes kölcsönhatása zajlik. Meg kell akadályoznia a megfázás okozta fertőzést, és finomra kell hangolnia magát, hogy ne ismerje fel a magzatot idegen testként, és ne támadja meg. Aztán a szülés utáni időszakban mindezek a hormonok és pályák újraindulnak, hogy visszatérjenek a terhesség előtti állapotba”

– mondja Jerry Guintivano genetikus, az Észak-Karolinai Egyetem munkatársa.

Guintivano és munkatársai háromféle biológiai elemzést használtak a B-sejtek eltéréseinek azonosítására, nevezetesen RNS-szekvenálást, DNS-genotipizálást és DNS-metiláció-értékelést. Mindezek célja a sejtek összetételének és aktivitásának mérése.

A PPD-ben szenvedő nőknél a kutatók több ezer olyan egyedi B-sejt-átiratot – fehérjéket szintetizáló kódoló szekvenciákat – találtak, amelyek a PPD nélküli nőknél nem fordultak elő. Ezek a különbségek részben a DNS-változatoknak és a genetikai szabályozásnak tudhatók be.

Egy negyedik genetikai technika, az úgynevezett útvonal-elemzés, amely a kódoló szekvenciákat összekapcsolja a lehetséges élettani útvonalakkal, amelyekkel a keletkező fehérjék kölcsönhatásba lépnek, szintén rávilágított a PPD-sek és a PPD nélküliek közötti megváltozott B-sejt-aktivációra. Egyelőre azonban nem világos, hogy pontosan mi áll a variációk hátterében, vagy hogy ezek hogyan játszhatnak szerepet az állapot kialakulásában.

„Ez a legnagyobb ilyen jellegű tanulmány, de még mindig nem tudjuk, hogy miért változnak a B-sejtek. Vajon a szervezetben bekövetkező más változást tükröznek, amelyet a PPD okozott vagy okoz? Mi mozgatja ezt a B-sejtes viselkedést?”

– fogalmaz Guintivano.

Ez az a terület, ahol további tanulmányoknak kell elvégezniük a munkát. A korábbi kutatások alaposan megvizsgálták a géneket és a hormonokat, valamint azt, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a PPD-hez, de a csapat szerint többféle utat kell feltárni ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük az állapotot.

Amit a jelenlegi tanulmány nyújt, az egy nagy és változatos mintanagyság – a legnagyobb, amit valaha is vizsgáltak egy ilyen jellegű, a szülés utáni depresszióról szóló tanulmányban –, és néhány lehetséges nyomot arra vonatkozóan, hogy az immunrendszer hogyan lehet az oka és lehetséges megoldása annak, amit az újdonsült anyák tapasztalnak.

A PPD mindkét szülő számára pusztító állapot lehet, amely szorongáshoz, alacsony energiaszinthez, szélsőséges szomorúsághoz, étkezési és alvási problémákhoz, sőt öngyilkossági gondolatokhoz is vezethet. A kutatók dicsérték azokat a nőket, akik jelentkeztek a kutatáshoz.

„Azok a nők, akik részt vettek ebben a vizsgálatban, friss anyukák, akik egy nagyon kritikus időszakban jelentkeztek, amikor a babájuk néhány hetes volt, hogy részt vegyenek egy kutatásban, hogy segítsenek más nőknek. Szeretném megköszönni nekik ezt. Szeretnénk a kutatásunkkal igazságot szolgáltatni a hozzájárulásuknak”

– mondta Guintivano.

Nyitókép: Shutterstock / Tolikoff Photography