A zene ugyanolyan erősen javítja a mentális egészséget, mint a testmozgás

Egyre több tanulmány talál kapcsolatot a zene és a jó közérzet között. Azonban a potenciális lendület mértéke és az, hogy pontosan miért működik, olyan területek, amelyekkel a tudósok még mindig foglalkoznak. Utóbbi kapcsán lehet hasznos ez a kutatás, amely egy 26 korábbi tanulmányt és összesen 779 embert vizsgáló metaanalízisen alapul.

„Egyre több bizonyíték támasztja alá a zene azon képességét, hogy széles körben elősegíti a jólétet és az egészséggel kapcsolatos életminőséget (Health-related quality of life, [HRQOL]). A zene és a HRQOL közötti pozitív kapcsolat nagyságrendje azonban még mindig nem világos, különösen a bevált beavatkozásokhoz képest, ami korlátozza a zenei beavatkozások bevonását az egészségpolitikába és az ellátásba”

– idézi a kutatókat a ScienceAlert.

Az új kutatásba bevont 26 tanulmány mindegyike a széles körben elfogadott és elismert 36 tételes rövid kérdőíves felmérést használta a fizikai és mentális egészségről, vagy a rövidebb, 12 kérdést tartalmazó alternatívát, ami megkönnyíti az adatok összevetését és szintetizálását.

A vizsgálatok eredményeit ezután összehasonlították más kutatásokkal, amelyek a nem gyógyszeres és orvosi beavatkozások (pl. testmozgás, fogyás) jó közérzetre gyakorolt előnyeit vizsgálták, valamint olyan kutatásokkal, amelyekben az egészségügyi problémák orvosi kezelése nem tartalmazott zeneterápiás elemet.

A tanulmány szerzői szerint a zene által a mentális egészségre gyakorolt hatás a tartományon belül van, bár az alsó határon, és ugyanilyen hatást tapasztaltak azoknál az embereknél, akik testmozgást vagy fogyókúrát végeznek.

„A zenei beavatkozásokkal kapcsolatos 26 tanulmány metaanalízise egyértelmű és kvantitatív, közepes minőségű bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a zenei beavatkozások a mentális HRQOL klinikailag jelentős változásával járnak. Ezenkívül 8 tanulmány egy részhalmaza azt mutatta, hogy a zenei beavatkozások hozzáadása a szokásos kezeléshez a mentális HRQOL klinikailag szignifikáns változásával járt együtt egy sor állapot esetében”

– írják a kutatók.

Ugyanakkor rámutatnak, hogy a tanulmányokban jelentős eltérések voltak az egyének között a tekintetben, hogy a különböző zenei beavatkozások mennyire működtek – még akkor is, ha az összkép pozitív volt. Ez nem feltétlenül olyasmi, ami mindenkinek beválik.

A kutatók remélik, hogy az ehhez hasonló tanulmányok arra ösztönzik majd az egészségügyi szakembereket, hogy gyakrabban írjanak elő valamilyen zeneterápiát, amikor a betegek betegségből való felépüléséhez vagy a jó mentális egészség megőrzéséhez nyújtanak segítséget.

Sokunk számára a zenehallgatás vagy az éneklés kellemes tevékenység, és talán nem éreznénk olyan nagy kihívásnak, mint a testmozgást vagy a diéta betartását, így ez további ok arra, amiért hasznos lehet terápiás formaként.

„Jövőbeni kutatásokra van szükség az optimális zenei beavatkozások és dózisok tisztázásához a konkrét klinikai és közegészségügyi forgatókönyvekben való alkalmazáshoz”

– írják a kutatók.

Nyitókép: Shutterstock / Rohappy