Magzatpózban fekvő nő, fején párnával

Te is szorongsz másnaposan? Ez a magyarázata

Egy átmulatott éjszaka utáni reggel soha nem szórakoztató, a másnaposság nagyon kellemetlen tud lenni. A macskajaj a legtöbb ember számára fejfájással, fáradtsággal, szomjúsággal vagy hányingerrel jár, vannak azonban, akik szorongásról számolnak be. A jelenségnek már neve is van – ez a hangxiety, és nem is olyan kevés embert érint.

Ahogy a szervezet felépül egy alkoholmámoros mulatozás után, a másnaposság fiziológiai stressz állapotot idéz elő. Általánosságban elmondható, hogy a fiziológiai stressz akkor következik be, amikor a test nyomás alatt van – például betegség vagy sérülés miatt. A másnapos fajta stressz vagy szorongás ugyanúgy működik.

Nemcsak az immunrendszerünkben okoz változásokat, hanem növeli a stresszhormonként is nevezett kortizolszintet, a vérnyomást és a pulzusszámot – amelyek szorongáskor is előfordulnak.

Az agy is változásokat tapasztal ilyenkor. A kutatások azt mutatják, hogy a dopaminnal (egyfajta neurotranszmitter) kapcsolatos agyi aktivitás másnaposság idején alacsonyabb. Ez fontos, mivel a dopamin fontos szerepet játszik a szorongás szabályozásában. A másnaposság alatti fokozott stressz azt is megnehezítheti, hogy valaki megbirkózzon az időszak során esetlegesen előforduló további stresszekkel.

Érdekes módon a stressz és az alváshiány kombinációja (a másnaposság aspektusait tükrözi) a hangulat és a kognitív funkciók (beleértve a figyelmet és a memóriát) hanyatlásához vezethet, ahogy a fáradtság, a stressz és a másnaposság egyéb kellemetlen tüneteinek kezelése szintén megnehezítheti a napi feladatok elvégzését.

Például valakit lehet, hogy másnaposan annyira lefoglal a hányinger, a fejfájás vagy a fáradtság érzete, hogy nem tudja hatékonyan kezelni a szorongásos gondolatokat. A másnapos szorongás jelensége külön nevet is kapott, a hangxiety kifejezés a hangover (másnaposság) és az anxiety (szorongás) szavakból született.

A ScienceAlert kutatása kimutatta, hogy az emberek érzelmeikben negatív változást tapasztalnak, amikor másnaposak. Sokan arról is beszámoltak, hogy nagyobb problémájuk volt az érzelmeik szabályozásával, mint amikor nem voltak másnaposak.

Amikor azonban arra kérték a résztvevőket, hogy egy számítógépes feladat során ténylegesen szabályozzák érzelmeiket, ugyanolyan mértékben, de fokozott erőfeszítéssel tudták szabályozni őket, mint amikor nem voltak másnaposak. A kísérletben résztvevőknek olyan képeket mutattak, amelyek különféle, pozitív és negatív érzelmeket is kiváltottak, de arra kérték őket, hogy anélkül éljék át érzelmeiket, hogy azokat külsőleg kifejezték volna.

A másnaposság alatti érzelmek szabályozásának nagyobb nehézségei arra is magyarázatot adhatnak, hogy egyesek miért tapasztalnak szorongást.

Egy másik tanulmányban azt vizsgálták, hogy a másnaposság hogyan befolyásolja a végrehajtó funkciókat (a mentális készségek, amelyek fontosak mindennapi életünk számos területén, beleértve a munkamemóriát, a rugalmas gondolkodást és az önkontrollt). A résztvevők egy sor feladatot kaptak, amelyek ezeket a mentális készségeket tesztelték, például meg kellett jegyezniük különböző betűk sorozatát, majd felidézni azokat.

De miért tapasztalnak egyes emberek szorongást, míg mások nem?

A kutatók azt találták, hogy a másnapos emberek rosszabb teljesítményt nyújtottak a vezetői funkciók kulcsfontosságú területein. A végrehajtó funkciók segítenek az embereknek megbirkózni a szorongással, és gátolják a szorongó gondolatokat. Ha ezek a mentális képességek gyengébbek másnaposság idején, ez segíthet megmagyarázni, miért küzdenek egyesek szorongással.

A fájdalom szinte minden másnaposság része – legyen szó fejfájásról vagy izomfájdalomról. A kutatások azonban azt mutatják, hogy azok az emberek, akik hajlamosak a fájdalmat eltúlozni vagy a legrosszabbra számítani, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak szorongást. A kutatások szerint ez a csoport nagyobb valószínűséggel tapasztal súlyos másnaposságot is. Ez megmagyarázhatja, hogy egyesek miért tapasztalnak szorongást, míg mások nem.

Azok az emberek, akik valószínűleg általában szoronganak, szintén különösen érzékenyek a szorongásra. A negatív életesemények, a depresszió vagy a harag ivás közben, az ivás miatti bűntudat és még bizonyos személyiségjegyek (például a neuroticizmus) szintén összefüggenek a másnaposság alatti hangulatváltozásokkal.

A beszámolók szerint a hangxiety erősebb azoknál az embereknél, akik magukat nagyon szégyenlősnek vallják, és összefüggésbe hozható az alkoholfogyasztási zavar tüneteivel.

Ezek a tényezők együttesen rávilágítanak arra, hogy a szorongás miért hat különbözőképpen az emberekre, és miért érdemes komolyan venni ezt a fajta másnaposságot. A másnaposság alatti hangulatváltozások nemcsak kellemetlenek, de akár a problémás alkoholfogyasztással, másokkal való fokozott konfliktussal és a munkahelyi termelékenység csökkenésével is összefügghetnek.

Nyitókép: Shutterstock / fizkes