Hogyan legyünk igazán jelen a jó pillanatokban?
A Personality and Individual Differences című folyóiratban megjelent új tanulmányból kiderül, hogy az önsajnálat többről szól, mint amennyi látszik. Bár már tudjuk, hogy segíthet abban, hogy alkalmazkodóan és méltósággal kezeljük a kudarcokat, hatással lehet arra is, hogy a jó időket is teljesebben értékeljük.
A Benjamin Schellenberg pszichológus által vezetett tanulmány Kristin Neff, az austini Texasi Egyetem neveléspszichológiai tanszékének docense definícióját fogadta el az önsajnálatról: az önmagunkkal való bánásmód, amikor bármilyen nehézséggel szembesülünk. Az önsajnálat ezen értelmezése három összetevőt foglal magában:
- Önkedvesség (kedvesnek lenni önmagunkkal)
- Figyelmesség (kiegyensúlyozott perspektíva megtartása)
- A közös emberség érzése (emlékezni arra, hogy mindenki nehéz időszakokkal néz szembe az életében).
Schellenberget lenyűgözte az önsajnálat számos előnye, amelyet korábbi kutatások mutattak ki, és amelyek szerint az önsajnálat összefüggésbe hozható a jobb közérzettel, a fejlődésre való motivációval és még a fizikai egészség javulásával is.
„Az önsajnálat segít az embereknek a nehéz élettapasztalatok során. Kíváncsiak voltunk, vajon az önsajnálat hatással lehet-e arra is, hogy az emberek hogyan reagálnak a pozitív élettapasztalatokra”
– fogalmazott.
Ez a kérdés vezette arra, hogy tanulmányozza az önsajnálat hatását az élvezetekre – vagyis a pozitív érzések fenntartására vagy fokozására tett kísérletet, amikor valami jó történik.
„Az emberek sokféleképpen élvezhetik az ízlelést: Megoszthatnak egy élményt egy barátjukkal, megpróbálhatnak a pillanatban maradni, hangosan kiabálhatnak és ugrálhatnak örömükben, vagy csendben elmélkedhetnek az átélt boldogságról. Arra voltunk kíváncsiak, hogy azok az emberek, akik rossz időkben hajlamosak önsajnálatosan cselekedni, hajlamosak-e a jó időkben is élvezni”
– magyarázta Schellenberg.
Schellenberg kutatása két vizsgálatból állt. az első a sportoló diákok önsajnálatát és ízlelgetési képességét elemezte egy tanév és egy versenyszezon során. A második ugyanezeket a jellemzőket mérte egy győztes futballcsapat szurkolóinál (a Chelsea F.C. győztes szezonja alatt az UEFA Bajnokok Ligájában).
A kutatócsoport megállapította, hogy:
- A magas önsajnálatot mutató diáksportolóknál 2 hónappal később növekedett az élvezetek megtapasztalása
- Azok a szurkolók, akik általában magas fokú önsajnálatot tanúsítottak, nagyobb valószínűséggel élvezték a nagy győzelmet.
„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az önsajnálat előnyei nem korlátozódnak a nehéz időkre, hanem az emberi tapasztalatok pozitív oldalára is kiterjednek”
– magayarázta Schellenberg, aki szerint az önsajnálat és az ízlelés közötti kapcsolat azért állhat fenn, mert az önsajnálatra hajlamos emberek talán jobban képesek figyelmesek és jelenlévők lenni a jó időkben, és felismerik, hogy megérdemlik, hogy a pozitív élményeket a lehető legteljesebben megéljék.
„Nagyon fontos, hogy kedvesek legyünk önmagunkkal" - zárta a szerző. "A rossz időkben kedvesnek lenni önmagunkhoz azt jelenti, hogy együttérzéssel bánunk magunkkal, a jó időkben pedig azt, hogy kiélvezzük és maximalizáljuk a pozitív érzéseinket.”
Nyitókép: Shutterstock
