Miért vágyunk sós ételekre alkoholfogyasztás után?
Az alkoholfogyasztás növeli a sós ételek iránti étvágyat, de nem feltétlenül vezet súlygyarapodáshoz, derül ki a melbourne-i Nemzetközi Elhízástudományi Kongresszuson bemutatott új kutatásból.
Bár az alkohol energiadús, de nem meggyőzőek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy hozzájárulna a súlygyarapodáshoz. Ennek egyik oka az lehet, hogy az eddigi kutatások jellemzően elszigetelten, nem pedig más étrendi összetevőkkel együtt vizsgálták az alkohol hatását.
Dr. Amanda Grech, az asuztráliai Sydney-i Egyetem munkatársa és kollégái azt vizsgálták, hogyan befolyásolja az alkohol a különböző típusú ételek iránti étvágyat és az azt követő kalóriabevitelt.
„Köztudott, hogy az alkohol növeli az étvágyat, különösen a sós ételek iránt, ez a jelenség az úgynevezett „aperitif-hatás”. A legújabb kutatások kimutatták, hogy az FGF-21, egy olyan hormon szintje, amely növeli a fehérje étvágyat és elnyomja az édes ételek iránti étvágyat, megnő az alkoholfogyasztás után”
– idézi Grechet, a tanulmány vezető szerzőjét a Medical Xpress.
Hozzátette, az is ismert tény, hogy a fehérje telítő hatású.
„Azt akartuk kideríteni, hogy az emberek több fehérjében gazdagabb sós ételt választanak-e alkoholfogyasztás közben, és ha igen, akkor a plusz táplálékfehérje telítő hatása azt eredményezi-e, hogy kevesebb kalóriát visznek-e be összességében, annak ellenére, hogy az alkohol maga is többletenergiát biztosít.”
Grech-ék az Ausztráliában valaha végzett legnagyobb és legátfogóbb egészségügyi felmérésében, az ausztrál nemzeti táplálkozási és fizikai aktivitási felmérésben részt vevő 9 341 felnőtt adatait elemezték az úgynevezett táplálkozási geometria módszerrel. A David Raubenheimer és Stephen Simpson professzorok által kitalált módszerrel a táplálkozás összetett táplálkozási összefüggéseit lehet kideríteni: az étrend többdimenziós jellegét, mivel ha egy tápanyag megváltozik, akkor ennek következtében más tápanyagok is megváltoznak. A megközelítés lehetővé teszi több komponens egyidejű megfigyelését, valamint azt, hogyan hatnak egymásra a tápanyagok.
Az adatok tartalmazzák az egyes résztvevők által 24 órán keresztül elfogyasztott ételekre és italokra vonatkozó információit, az ezen időszak alatt elfogyasztott teljes energiamennyiséget, valamint azt, hogy az energiából mennyi származott fehérjéből, zsírból, szénhidrátból és egyéb tápanyagokból. A résztvevők 40%-a fogyasztott alkoholt.
Az elemzés a várakozásoknak megfelelően kimutatta, hogy azok a résztvevők, akik alkoholt fogyasztottak, több sós ételt ettek, mint azok, akik nem fogyasztottak alkoholt.
Raubenheimer, tanulmány vezető szerzője elmondása szerint meglepő módon ez egyes alkoholfogyasztóknál csökkent, másoknál viszont megnövekedett energiabevitellel járt együtt.
Az alkoholt fogyasztók mintegy kétharmada magas fehérjetartalmúak, de alacsony szénhidrát- és zsírtartalmú ételeket választott, például sovány húsokat, baromfihúst, halat, tenger gyümölcseit, dióféléket, hüvelyeseket és más, magas fehérjetartalmú ételeket.
Átlagosan 1749 kcal-t (kalóriát) fogyasztottak. Az elfogyasztott alkoholból származó kalóriákat is magában foglaló szám 577 kcal-val kevesebb, mint amennyire szükségük volt a jelenlegi testsúlyuk fenntartásához (EER vagy becsült energiaszükséglet), és 451 kcal-val kevesebb, mint a nem ivók által elfogyasztott 2200 kcal.
Az alkoholt fogyasztó résztvevők másik egyharmada a „fehérje csalit” választotta, melyek olyan chipsek, kolbásztekercsek, feldolgozott húsok, fokhagymás kenyerek, tavaszi tekercsek, burgonyaszeletek és más sós rágcsálnivalók, amelyek a magas fehérjetartalmú ételek umami ízét idézi, de valójában alacsony a fehérjetartalmuk és magas a zsírtartalmuk.
Átlagosan 3051 kcal-t fogyasztottak, vagyis 813 kcal-val több kalóriát vittek be, mint az EER-jük, ami idővel súlygyarapodáshoz vezethet. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy bár az alkohol energiadús, fogyasztása nem feltétlenül kell, hogy súlygyarapodáshoz vezessen.
A jelenlegi elhízást okozó táplálkozási környezetben azonban az alacsony fehérjetartalmú, magas zsírtartalmú snack-ek bőségesek és olcsók, így az alkohol valóban hozzájárulhat az elhízás-járványhoz.
Grech elmondása szerint ha alkoholt fogyasztunk, és az étvágyunk megnő, győződjünk meg róla, hogy egészségesebb sovány fehérjeforrásokat választunk, például sovány vörös húst, csirkét, halat, tenger gyümölcseit vagy hüvelyeseket, és kerüljük a késztetést, hogy alacsony fehérjetartalmú, sós snack ételeket együnk.
„Ez biztosítja, hogy fehérje iránti vágyunkat anélkül elégítsük ki, hogy túl sok energiát fogyasztanánk, ami súlygyarapodáshoz vezetne.”
Grench szerint mindenekelőtt arra ügyeljünk, hogy betartsuk az alkoholfogyasztásra vonatkozó irányelveket, amely a súlygyarapodáson és az elhízáson kívül más egészségügyi kockázatokat is magában foglalnak.
A kutatók azt javasolják, hogy azok, akik alkoholfogyasztás mellett is egészségesen szeretnének étkezni, inkább evés előtt, ne ahelyett nassoljanak. A megfelelő nassolnivaló snackek közé tartozik egy adag sajt (40 g), a sótlan diófélék, a csicseriborsó és a zöldségrudacskák tzatzikivel vagy a friss alapanyagokból készült humusz.
Nyitókép: Shutterstock
