Az alkoholfogyasztás megváltoztathatja a bélmikrobákat, de nem úgy, ahogy gondolnánk

Egy, a Nature Communications augusztus 8-i számában megjelent új tanulmányban a University of California San Diego kutatói máshol dolgozó kollégáikkal együtt javaslatot tesznek a válaszra: A bélmikrobióta átprogramozását az okozza, hogy a máj által termelt acetát visszadiffundál a belekbe, ahol szénforrássá válik a baktériumok növekedésének támogatására.

„Ezt egy kicsit úgy lehet elképzelni, mintha műtrágyát dobnánk a kertbe. Az eredmény a kiegyensúlyozatlan biológiai növekedés robbanása, amely egyes fajoknak kedvez, másoknak viszont nem”

– magyarázza Karsten Zengler, a tanulmány társszerzője és a UC San Diego School of Medicine és a Jacobs School of Engineering gyermekgyógyászati és biomérnöki tanszékének professzora a Medical Xpressnek.

Az acetát a sejtek anyagcseréjében használt tápanyag, és szerepet játszik az étvágy szabályozásában, az energiafelhasználásban és az immunválaszban. Mérsékelt mennyiségben elősegíti az általános egészséget, a jobb szívműködéstől kezdve a fokozott vörösvérsejt-termelésen át a memóriafunkcióig. Túl magas szintje a betegségekhez, többek között a rákhoz kapcsolódó anyagcsere-változásokkal hozható összefüggésbe.

A legutóbbi tanulmányban Zengler és munkatársai egereket etettek olyan molekulával, amely a rágcsálók bélrendszerében három acetátra bontható. A kutatók megállapították, hogy az állatok bélmikrobiótáját a további acetát hasonló módon változtatta meg, mint amit az egerek alkohollal való etetésekor tapasztaltak, de a májukat nem károsította.

„A krónikus alkoholfogyasztás az antimikrobiális molekulák alacsonyabb bélrendszeri expressziójával jár együtt. Az alkohol okozta májbetegségben szenvedő személyek bélrendszerében általában baktériumtúltengés tapasztalható. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a mikrobiális etanol-anyagcsere nem járul hozzá jelentősen a bélmikrobiom diszbiózisához (egyensúlyhiányához), és hogy az acetát által megváltoztatott mikrobiom nem játszik jelentős szerepet a májkárosodásban.

A helyzet bonyolultabb, mint korábban feltételeztük. Nem olyan egyszerű, hogy több etanol egyenlő mikrobiom-változással, és így a mikrobiom-diszbiózis egyenlő több májbetegséggel. Bár ez a megállapítás nem vezet az alkoholos májbetegség küszöbön álló új kezeléseihez, segít az acetát mikrobiótára gyakorolt hatásának körülhatárolásában, és segít a jövőbeli vizsgálati tervek finomításában”

– mondta Zengler.

A szerzők szerint az eredmények azért fontosak, mert elmozdítják a vizsgálatot azon túl, hogy „a bélmikrobiom változásai önmagukban az etanolfogyasztással kapcsolatosak-e kritikusak ... és az olyan baktériumok azonosítása felé, amelyek az alkoholfogyasztás káros hatásainak okai, nem pedig akár a fogyasztás, akár a betegség mellékhatásai”.

Nyitókép: Shutterstock