Ez az étrend kulcsfontosságú lehet a babák egészségesebb evési szokásai kialakításához
A kutatás feltárta, hogy kulcsfontosságú lehet a babák egészségesebb evési szokásai kialakításában, ha alacsonyabb fehérjetartalmú, északi típusú, nagyobb hangsúlyt fektető, növényi alapú ételekre épülő étrendre szoktatják őket.
Azok a csecsemők, akiket 4-6 hónapos koruktól kezdve az új, gyümölcsökből, bogyós gyümölcsökből, gyökerekből és zöldségekből, valamint anyatejből vagy tápszeres tejből álló északi étrendből kóstolóadagokkal etettek, 18 hónapos korukra csaknem kétszer annyi zöldséget (46%-kal többet) ettek, mint a hagyományos étrenddel tápláltak.
A svédországi Umeå Egyetem, a Stockholmi Megyei Tanács Epidemiológiai Központjának és az amerikai Kaliforniai Egyetem kutatói az OTIS kísérlet keretében 4-6 hónapos kortól 18 hónapos korig követték a csecsemők két csoportját. Összesen 250 csecsemő vett részt, és 82%-uk fejezte be a vizsgálatot, olvasható a Medical Xpress cikkében.
A vizsgálat jelentős különbségeket talált a két csoportba tartozó kisgyermekek táplálkozási szokásaiban. Az új északi étrendet követők, akiket északi házi bébiétel-receptekkel, fehérje csökkentett bébiételekkel láttak el, és akiknek a közösségi médián keresztül szülői támogatást nyújtottak, 12-18 hónapos korukban 42-45%-kal több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztottak, mint azok, akiket a Svéd Élelmiszer-ügynökség által jelenleg ajánlott hagyományos étrenddel etettek.
Míg a gyümölcsfogyasztás a hagyományos csoporton belül változatlan maradt, a hagyományos étrenddel táplált csecsemők zöldségfogyasztása 36%-kal csökkent 12-18 hónapos koruk között.
A skandináv étrenden élő csecsemők átlagos fehérjebevitele 17-29%-kal volt alacsonyabb 12-18 hónapos korukban, mint a hagyományos étrenden élőké. Ez még mindig az ajánlott fehérjebeviteli szinteken belül volt, és a két csoport teljes kalóriamennyisége azonos volt.
Az északi diétás csoportban a fehérjecsökkentést több zöldségből származó szénhidráttal helyettesítették, nem pedig több gabonafélével, valamint némi plusz repceolajból származó zsírral.
Dr. Ulrica Johansson kutatásvezető, a svédországi Umeå-i Egyetem gyermekgyógyász szakorvosa és regisztrált dietetikusa szerint nem látszott semmilyen negatív hatása a kisebb fehérjebevitelnek.
Az eredményeket kommentálva Johansson azt mondja, hogy „a csökkentett fehérjetartalmú skandináv étrend, amelyet olyan csecsemőknek vezettek be, akiknél még nem próbálták ezt az étkezési modellt, növelte a gyümölcsök, bogyós gyümölcsök, zöldségek és gyökerek fogyasztását, és 12 hónapon át tartó előnyösebb étkezési mintát hozott létre”.
„Nem volt negatív hatás a szoptatás időtartamára, a vasállapotra vagy a növekedésre. A fehérjében csökkentett skandináv étrend biztonságos, megvalósítható, és hozzájárulhat a fenntartható és egészséges táplálkozáshoz csecsemő- és kisgyermekkorban”
– tette hozzá.
Az újszerű kutatás utat nyithat a csecsemők ízvilágának kiszélesítéséhez, és potenciálisan hatékony stratégiát nyújthat az egészségesebb étkezési szokások korai életkorban történő elsajátításához.
A skandináv étrendben nagyobb arányban fogyasztanak regionálisan és szezonálisan termelt gyümölcsöket, bogyós gyümölcsöket, zöldségeket, fűszernövényeket, gombákat, gumósokat és hüvelyeseket, valamint teljes kiőrlésű gabonákat, növényi zsírokat és olajokat, halat és tojást, és kevesebb édességet, desszertet, tejterméket, húst és húskészítményt.
A tipikus északi gyümölcsök közé tartozik a vörös áfonya, a homoktövis bogyó, a vörös-és kék áfonya, a málna, valamint a rostban gazdag zöldségek, mint a fehérrépa, a cékla, a karórépa, a gyökérzeller, a sárgarépa, a paszternák, a káposzta, a brokkoli, a karfiol és a kelkáposzta.
Az ESPGHAN táplálkozási bizottságának elnöke, Jiri Bronsky professzor szerint
„a szerzők a gyermekek 12 és 18 hónapos korában jelentős hatást mutattak ki az étrendre. Az északi diétás csoport több gyümölcsöt és zöldséget, és kevesebb fehérjét fogyasztott, mint a kontrollcsoport. Az északi diéta jól tolerálható volt, és nem befolyásolta negatívan a gyermek növekedését vagy a szoptatás időtartamát. Fontos, hogy ez a kutatás azt mutatja, hogy ez az étrend biztonságos, megvalósítható, és a csecsemőket különféle ízeknek teszi ki, ami befolyásolhatja a hosszú távú táplálkozási preferenciákat.”
Nyitókép: Shutterstock
