Nem csak fizikai kockázatokkal jár a COVID az időseknél
A Proceedings of the National Academy of Sciences című szakfolyóiratban közzétett tanulmány az English Longitudinal Study of Aging című angol longitudinális öregedési tanulmányban részt vevő 52 és 74 év közötti 5 146 felnőtt adatait használta fel, hogy megvizsgálja a koronavírus-fertőzés azonnali és hosszabb távú hatását az idősebb felnőttek mentális egészségére, jóllétére, szociális interakcióira és pénzügyi eredményeire.
A résztvevők a világjárvány előtt (2018-19) és 2020-ban, két COVID-19-felméréskor (június-július és november-december) szolgáltattak adatokat.
A szociodemográfiai jellemzők, az egészséggel kapcsolatos tényezők és a pandémia előtti adatok figyelembevétele után az eredmények azt mutatták, hogy a valószínűsíthetően koronavírus-fertőzött idősebb felnőttek 49%-ának klinikailag jelentős depressziós tünetei voltak 2020 júniusa és júliusa között, szemben a fertőzés nélküliek 22%-ával, derül ki a Medical Xpress cikkéből.
Eközben a valószínűsíthetően fertőzöttek 12%-ánál állapítottak meg szorongást, szemben a fertőzés nélküliek 6%-ával.
Ezek a káros hatások a fertőzés feltételezett kezdete után akár hat hónapig is eltartottak, és úgy tűnt, hogy súlyosbodtak, mivel a 2020 novembere és decembere közötti nyomon követési értékelés becslése szerint a depresszió és a szorongás előfordulása a valószínűsíthető fertőzésben szenvedő idősek körében 72%, illetve 13% volt, míg a fertőzésben nem szenvedőknél 33%, illetve 7%.
A mentális egészségügyi problémák előfordulásának ilyen mértékű növekedése a világjárvány első évében a további hónapokig tartó COVID-19 elleni védekezési intézkedéseknek és a személyes szabadság korlátozásainak tudható be.
Ezenkívül a valószínűsíthetően koronavírussal fertőzött idősek 40%-a tapasztalt több pénzügyi nehézséget 2020 júniusában és júliusában, mint a pandémia előtt, szemben a nem fertőzöttek 20%-ával. A magányosság érzése is kétszer olyan magas volt a valószínűsíthetően fertőzött idősek körében, mint a nem fertőzötteknél.
A pénzügyi gondok azonban 2020 novemberére enyhültek, és nem találtak jelentős különbségeket a valószínűsíthető COVID-19 fertőzéssel élők és a nem fertőzöttek között.
A tanulmány vezető szerzője, Dr. Ellie Iob elmondta, hogy jelenleg kevés bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a COVID-19 fertőzés milyen hatással lehet az egyén mentális egészségére, személyes pénzügyeire és társas kapcsolataira.
„Vizsgálatunk azonban azt mutatja, hogy a valószínűsíthetően COVID-19-fertőzött idősebb felnőtteknél nagyobb mértékű depresszió és szorongás, rosszabb életminőség, fokozott magányérzet és nagyobb pénzügyi nehézségek jelentkeztek, mint azoknál, akik valószínűleg nem voltak fertőzöttek. Ez mind a fertőzés akut fázisában, mind pedig hat hónappal később is nyilvánvaló volt. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a COVID-19 fertőzés káros pszichoszociális hatása hosszú távon és szélesebb körben jelen van a lakosság körében. Arra bátorítunk mindenkit, akinek esetleg problémái vannak a mentális egészségével vagy jóllétével, hogy beszéljen a háziorvosával”
– fogalmazott.
A valószínű COVID-19-fertőzés besorolása az önbevalláson alapuló tüneteken alapult, és nem laboratóriumi vizsgálattal erősítették meg, így nem minden koronavírus-gyanús esetnek minősített résztvevő kaphatta el ténylegesen a fertőzést.
A COVID-19 tüneteit is csak a 2020 június-júliusi első COVID-19 értékeléskor állapították meg, ezért a kutatók nem tudták meghatározni a tünetek időtartamát és azonosítani a hosszan tartó koronavírus-fertőzésben szenvedőket.
Nyitókép: Shutterstock
