
Szavak, amikkel rengeteget árthatnak az elvált szülők a gyerekeiknek
1. ...az anyád/apád
Míg a két szülő együtt volt, gyereküknek valószínűleg anyaként vagy apaként hivatkoztak a másikra. De a tiéd (anyád/apád) hozzáadása azonnal másságot teremt a családban. Dr. Lauren Cook klinikai pszichológus szerint a gyermek most egy különállóságot hall abban, hogy kivel kapcsolódik.
„Bár igaz, hogy a válás valóban változásokat hoz létre a család dinamikájában, annak tiszteletben tartása, hogy a gyermek hogyan látja a szülőt, segíthet megőrizni az összetartozás érzését.”
A válás bonyolult, és Cook szerint a gyermek leveszi az ellenségeskedés vagy elzárkózás érzését a másik szülőtől. Azzal, hogy fenntartjuk, hogyan hivatkozik a gyerekünk mindkét szülőre, azt mutatja, hogy tiszteletben tartjuk, hogyan látja az egyes kapcsolatokat mindegyikünkkel. Még ha már nem is élünk együtt a másikkal, akkor is egészséges a gyerekünk számára, ha látja, hogy képesek vagyunk hatékonyan együttműködni és csapatjátékosként viselkedni az exünkkel.
Ha a másik szülő még mindig használja az anyád/apád kifejezést, az a legjobb, ha megpróbáljuk megbeszélni velük, hogyan tudunk egységes frontot alkotni.
Mi a helyzet a nagyszülőkkel, a tágabb családdal vagy más gondozókkal?
Az emberek jobban tudnak együttműködni a kívánságainkkal, ha megértik a kérés mögött rejlő miérteket, magyarázza Cook. Próbáljuk meg elmagyarázni nekik, hogy azzal, hogy a szülőket továbbra is anya vagy apa néven emlegetik, a gyerekek nagyobb támogató rendszere elismeri, hogy a további széthúzás helyett továbbra is megmaradhat a tisztelet minden érintett fél iránt. Persze, ha visszautasításra kerül sor, ismét térjünk vissza a közös célhoz, hogy a lehető leghatékonyabban akarják segíteni a gyermek alkalmazkodását.
Nem csak a gyerekeket segíti
Ez nemcsak a gyerekekről, hanem a családi egységről.
„Minél inkább ellenkezünk, annál nehezebb lesz a társszülőség, és annál nehezebb lesz támogatni a gyermekét abban, hogy kapcsolatot létesítsen a volt partnerével (feltéve, hogy ez biztonságos a gyermeke számára)”
– mondja Cook.
Végső soron, még ha szó szerint soha többé nem is akarjuk látni az exünket, ez az apró szintaktikai változtatás hatással lehet a gondolkodásmódunkra, és talán még több békét is hozhat a jövőben.
Ha pedig már mi is használtuk a helytelen kifejezést a másik szülőre, nincs minden veszve, természetesen.
Cook szerint ha a gyermekünk olyan korban van, amikor már képes saját döntést hozni, beszéljük meg vele ezt a kérdést. Például megkérdezhetjük, hogyan szeretné, ha a társszülőre hivatkoznánk. Ez némi felhatalmazást ad nekik egy olyan helyzetben, amelyet talán erőtlennek éreznek.
Ha a gyermeke túl kicsi ahhoz, hogy észrevegye a különbséget, nyugodtan vonja vissza a helytelen hivatkozást, és javítsa ki magát. Ha pedig a gyereke észreveszi a változást, és tudni akarja, hogy ez azt jelenti-e, hogy újra összejönnek, magyarázzuk el az igazságot: a lehető legjobban szeretnénk támogatni, és rájöttünk, hogy a másik társszülőre úgy szeretnénk utalni, ahogy a gyerekünk teszi.
(PureWow)
Nyitókép: Shutterstock