Erősebb menzeszt okozhat a Covid-oltás
2021 elején, a COVID-19 elleni védőoltás beadását követően kezdték észrevenni a nők, hogy a szokásosnál erősebb vagy váratlan a menzeszük. Bár ezek a változások rövid ideig tartottak, és a legtöbb ember ciklusa egy-két hónap múlva visszatért a normális kerékvágásba, egy kérdés még mindig fennállt: hány beoltott, menstruáló nőnek változott meg a menzesze az oltás után?
A Science Advances című szaklapban közzétett nagyszabású tanulmány három hónapon keresztül több mint 39 000 felnőttet vizsgált meg, és megállapította, hogy a rendszeres menstruációs ciklussal rendelkezők mintegy 42 százaléka a szokásosnál erősebben vérzett az oltás után.
A legtöbb klinikai vizsgálat arra összpontosít, hogy a koronavírus ellen készült vakcinákhoz hasonló oltások biztonságosan adhatók-e olyan személynek, aki várandós (igen), vagy befolyásolják-e a termékenységet (nem). A vakcinakísérletek általában nem is figyelik a résztvevőket egy hétnél tovább az oltás után, és ritkán kérdeznek rá a menstruációra.
Az oltóanyaggyártóknak ezért nem volt módjuk foglalkozni azzal, hogy ez a megfigyelés mennyiben véletlen egybeesés vagy a vakcinák lehetséges mellékhatása, írja Katharine Lee biológiai antropológus és a tanulmány szerzője, a Washington University School of Medicine munkatársaival.
Lee Kate Clancyvel, az Urbana-Champaign-i Illinois-i Egyetem női egészségre szakosodott humán reproduktív ökológusával összefogva adatokat kezdett el gyűjteni. Ez 2021 áprilisában történt, és mivel több vírusváltozat is hullámokban terjedt világszerte, a kutatók egy webes felmérést terveztek, hogy a menstruáló felnőttek válaszainak széles körét gyűjtsék be.
„A válasz elsöprő volt”
– mondta Clancy a ScienceAlertnek.
Az elképzelés, hogy a vakcinák, amelyek a fertőzések elleni védekezéshez felkészítik az immunrendszert, megváltoztathatják a menstruációs ciklusokat, természetesen nem új. Egy 1913-ban készült tanulmány megállapította, hogy a tífusz elleni vakcina összefüggésbe hozható a menstruációs rendellenességekkel, amelyek közé tartozik a kihagyott, késői, korai és erős menzesz. A hepatitis B és a méhnyakrák elleni (humán papillomavírus vagy HPV elleni) vakcinákról szintén ismert, hogy egyeseknél megzavarják a menstruációs ciklusokat.
„Általában a menstruációs vérzés változásai nem szokatlanok vagy veszélyesek, mégis figyelmet kell fordítani ezekre a tapasztalatokra ahhoz, hogy az orvostudományba vetett bizalom erősödjön”
– magyarázza Lee és munkatársai.
Ez különösen fontos azon csoportok körében, amelyek egészségügyi aggályait az orvosok sokáig elutasították.
A felmérés során a koronavírust el nem kapó, teljesen beoltott embereket arra kérték, hogy számoljanak be a menzeszükben, a ciklus hosszában, a vérzés időtartamában és a gyakori menstruációs tünetekben a védőoltás után észlelt változásokról.
„A váratlan és nem tervezett menstruációs változások a kellemetlenségek és a fizikai fájdalom mellett aggodalmat, szorongást vagy egyéb negatív reakciókat is okozhatnak”
– írják Lee-ék.
Azoknak a válaszadóknak, akik túlnyomórészt szabályosnak írták le menstruációs ciklusukat, az online felmérésben részt vevők közel fele (42 százalék) azt mondta, hogy a COVID-19 elleni védőoltás beadását követően erősebb menstruációs vérzésük volt. Nagyjából ugyanennyien (44 százalék) arról számoltak be, hogy az oltás után nem változott a menstruációs vérzésük, és az emberek jóval kisebb hányadának volt könnyebb a menstruációja.
Mi több, a jellemzően nem menstruáló (mert menopauza utáni időszakban vannak, vagy hosszú hatású, reverzibilis fogamzásgátlót vagy nemi hormonokat használnak) emberek jelentős hányada szintén áttörő vérzésről számolt be.
Lee, Clancy és munkatársai figyelmeztetnek arra, hogy a felmérés eredményei nem általánosíthatók szélesebb populációkra, és valószínűleg túlbecsülik az oltás utáni rövid ideig tartó, erős vérzés előfordulását.
„Ennek sosem az volt a lényege, hogy tökéletesen felmérjük az előfordulási gyakoriságot, hanem az, hogy meghallgassuk az embereket és érvényesítsük az aggodalmaikat, mert nagyon sokan voltak, akik gyorsan elvetették azokat”
– jegyezte meg Clancy.
Mindezek után a tanulmány eredményei egybevágnak az Egyesült Királyságban és Hollandiában menstruáló emberek körében végzett más tanulmányok eredményeivel, és megerősítik az anekdotikus beszámolókat.
Clancy arról is beszámolt, hogy a felmérésben részt vevők közül sokan azt mondták, hogy még mindig nagyon örülnek, hogy megkapták a vakcinát, de dühösek, hogy ezt korábban senki sem vizsgálta.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem utalnak a termékenység megváltozására, és tanulmányuk további kutatásokat indokol az átmenetileg megzavart ciklusok lehetséges okainak feltárására.
A 45 év alattiak közül azok, akiknél a védőoltás beadását követően erősebb menstruáció jelentkezett, nagyobb valószínűséggel voltak idősebbek, latinóként vagy spanyolajkúként azonosították magukat, illetve nagyobb valószínűséggel szenvedtek olyan betegségben, mint például endometriózis.
Azt is tudjuk, hogy számos biológiai stresszor még a legszabályosabb menstruációs ciklusokat is megzavarhatja. A tartósan magas szintű, intenzív testmozgás és kalóriaszegény életmód, a tartós stressz és a gyulladások mind megzavarhatják vagy leállíthatják a menstruációs ciklusokat anélkül, hogy hosszú távon befolyásolnák a termékenységet.
A felmérésben részt vevők széleskörű tapasztalatai miatt nehéz pontosan meghatározni, hogyan változhat a menstruáció hossza, időzítése és lefolyása a védőoltás után. Adataik alapján Lee és Clancy azonban sejtik, hogy mi történhet. Szerintük valószínűbb, hogy a vakcinák inkább a szervezet gyulladásos útvonalait zavarhatják meg, mintsem a petefészek-hormonok útvonalát változtatnák meg, mivel alig volt különbség a hormonális fogamzásgátlót szedő és a nem szedő emberek menstruációi között.
Természetesen, az egyetlen módja annak, hogy ezeket az esetlegesen egymásba fonódó hatásokat szétválasszuk, az adatok gyűjtése, és jobb, ha ez már a kezdetektől fogva, klinikai vizsgálatok részeként történik.
„Az egyik fontos tanulság, hogy az orvosi beavatkozások menstruációra gyakorolt hatása nem lehet utólagos szempont a jövőbeli kutatásokban. A klinikai vizsgálatok ideális környezetet biztosítanak arra, hogy megkülönböztessük a beavatkozások által okozott menstruációs változásokat az egyébként is bekövetkező változásoktól, de a résztvevők valószínűleg nem számolnak be a menstruáció változásáról, hacsak nem kérdezik meg őket külön”
– írta Victoria Male, az Imperial College London reproduktív immunológusa a British Medical Journal 2021-es számában.
Lee és Clancy következő lépései között szerepel az első felmérés teljes adathalmazának újraelemzése, hogy kiderüljön, az eredmények nagyobb mintán és idővel is igazak-e. Egy második tanulmányban az emberek egészségügyi ellátással kapcsolatos korábbi tapasztalatait is megvizsgálják.
„Reméljük, hogy jobban megérthetjük, hogyan befolyásolják az egészségügyi tapasztalatok az oltóanyaggal kapcsolatos érzelmeket, hogy javíthassuk a bizalmat és a kommunikációt, és hogy a betegeket meghallgassuk és gondoskodó bánásmódban részesítsük”
– mondta Clancy a ScienceAlertnek.
Nyitókép: Shutterstock
