Nem minden stressz ártalmas a számunkra, sőt!

A stressz az élet velejárója, szinte senki nem tud mentesülni alóla teljes mértékben. Bár a hosszú távú, krónikus stressz rendkívül káros lehet az egészségünkre és a jóllétünkre (fejfájáshoz, álmatlansághoz, depresszióhoz, szorongáshoz és megemelkedett vérnyomáshoz vezethet), némi stressz valójában jótékony hatású lehet.

Megkülönböztetjük az eustresszt és a distresszt, melyek közül az elsőre pozitív, motiváló stresszként tekintenek, amely személyes fejlődéshez vezethet. Ez az ellentéte a negatívnak és károsnak tartott distressznek.

Dr. Martha Deiros Collado klinikai pszichológus elmondása szerint mindkettő szubjektív élmény, mivel a stressz olyan érzelem, amelyre a testünk mindannyian másképp reagál. Nem maga a stresszor az, ami eustresszt vagy distresszt okoz, hanem az, hogy az illető hogyan érzékeli a stresszforrást, és hogy képesnek tartja-e magát arra, hogy megbirkózzon vele.

Jó példa erre egy versenyhelyzet, ahol az időbeli korlátozás mellett olyan stresszhatás lehet, amelyet egyesek motiválónak és pozitívnak éreznek, és arra sarkallják őket, hogy jól teljesítsenek. Mások számára ez a plusz időnyomás azonban nyomasztó lehet, ami miatt rosszabbul teljesítenek, mint átlagos körülmények között.

Eustressz vs. distressz

De vajon lehetséges-e megváltoztatni azt, ahogyan a különböző stresszorokat érzékeljük, hogy pozitívabb módon reagáljunk rájuk és hogyan alakíthatjuk a szorongást produktív, pozitív eustresszé?

Az eustressz és a distressz közötti különbség a stresszor érzékelésében és az egyénre gyakorolt hatásában rejlik. Az eustresszt úgy érzékeljük, mint valamit, amivel meg tudunk birkózni – energetizál és motivál minket, ami jobb teljesítményhez, pozitív érzésekhez vezet, és a növekedés és a siker felé lök bennünket.

A distresszt ezzel szemben úgy érzékeljük, mint ami meghaladja a megküzdési képességeinket, és szorongáshoz, teljesítménycsökkenéshez, mentális megterheléshez és negatív egészségügyi következményekhez vezethet.

Milyen tényezők befolyásolják, hogyan reagálsz egy stresszorra? Az egyéni különbségek jelentősen befolyásolják, hogy egy helyzet eustresszt vagy distresszt vált-e ki. Ilyen például a személyiségtípus. Az optimista és proaktív személyiség a kihívásokat a fejlődés lehetőségének tekintheti (eustressz), míg az inkább szorongó vagy pesszimista személyiség hajlamos lehet arra, hogy stresszre adott válaszként distresszt éljen át.

Az egyén rugalmassága is számít, vagyis hogy képes a viszontagságokból talpra állni és a kihívásokkal hatékonyan megbirkózni. A reziliencia magas szintje gyakran összefügg az eustressz megélésének nagyobb valószínűségével. A reziliens személyek a stresszorokat inkább leküzdendő kihívásoknak tekinthetik, mint leküzdhetetlen fenyegetéseknek, ami hozzájárul a pozitívabb és növekedésorientáltabb válaszhoz.

Sok múlik a mentális állapoton is. A hangulat, az érzelmi jólét és az általános mentális egészség erősen befolyásolhatja a stresszre adott válaszokat. Például, aki magas szintű szorongást vagy depressziót tapasztal, hajlamosabb lehet arra, hogy stresszre adott válaszként distresszt éljen át. Ezzel szemben a pozitív mentális állapotban lévő egyének jobban képesek lehetnek kezelni a kihívásokat, és lehetőségként tekinthetnek rájuk.

Ezek a tényezők összefüggnek egymással, és ugyanaz a személy különböző időpontokban különbözőképpen reagálhat a stresszorokra az aktuális mentális állapota, a rugalmassági szintje és maga a stresszor jellege alapján.

Az eustressz vagy distressz megélése hihetetlenül szubjektív, és egyénenként eltérő lehet. Ugyanaz a stresszor az egyéni felfogás, a megküzdési stratégiák és a személyes körülmények alapján különböző reakciókat válthat ki. Általánosságban elmondható, hogy az eustresszt olyan kihívások váltják ki, amelyeket elérhetőnek és a mi irányításunk alatt állónak tekintünk.

Ez az izgalom érzése, amikor valami újba kezdünk, ami összhangban van a szenvedélyeinkkel vagy céljainkkal.

Jellemzően eustresszt eredményező stresszfaktorok: új munka vagy projekt kezdete, lakásvásárlás, előléptetés, új hobbi, versenyen vagy rendezvényen való részvétel.

A distresszt ezzel szemben gyakran olyan helyzetek váltják ki, amelyeket fenyegetőnek, kezelhetetlennek vagy ellenőrizhetetlennek érzünk, mint például egy váratlan válsághelyzet vagy hosszan tartó, nagy nyomás alatt álló időszakok. Ilyen például a munkahely elvesztése, a párkapcsolati konfliktusok és a súlyos egészségügyi problémák.

Eustressz elősegítése, distressz kezelése

A stressz pozitív megélésének legjobb módja, ha egészségesebb módon közelítjük meg azt. Ahelyett, hogy elkerülendő, megelőzendő, szorongást okozó dologként tekintenénk rá, próbáljunk meg dolgozni azon, hogy jobb megküzdési stratégiákat dolgozzunk ki a stresszel szemben.

Tanácsok az eustressz elősegítése és a motiváció fokozása:

• Reális célok kitűzése: A nagyobb feladatokat bontsuk kisebb, kezelhető célokra. Ezeknek a kisebb céloknak az elérése biztosítja a teljesítés és a motiváció érzését.
• A növekedési gondolkodásmód fejlesztése: Tekintsük a kihívásokat a tanulás és a fejlődés lehetőségének. Értsük meg, hogy a kudarcok a tanulási folyamat természetes részét képezik.
• Belső motiváció: Határozzuk meg a feladatokban rejlő belső értéket vagy személyes értelmet. A feladatok összekapcsolása a személyes értékekkel és érdeklődési körrel motiválóbbá teheti azokat.
• Rutin: Hozzunk létre következetes napi rutint, amely magában foglalja a munkára, a szünetekre és az öngondoskodásra kijelölt időpontokat. A strukturált rutin biztosíthatja a kontroll és a kiszámíthatóság érzését.
• Priorizálás: A feladatokat fontosság és határidők alapján rangsoroljuk.

(Glamour)

Nyitókép: Shutterstock