Egy új tanulmány szerint napfénynek való kitettség erősíti az immunrendszert
Ha már tapasztaltuk az alvásból való kibillenést lehet, hogy éppen azt éltük át, amit a tudósok szociális jetlagnek (társadalmi időeltolódásnak) neveznek. Ez a kifejezés arra utal, amikor a belső biológiai óránk (cirkadián ritmusunk) nincs összhangban a társadalmi menetrendünkkel.
Előfordult már, hogy késő esti alvás vagy egy éjszakai műszak után kizökkentünk a normális alvási rutinunkból? Lehet, hogy azt tapasztaljuk, amit a tudósok szociális jetlagnek neveznek. A kifejezés a belső testóránk (cirkadián ritmus) és a társadalmi időbeosztásunk közötti eltérést írja le.
A szabálytalan alvási szokásokkal és a napfénynek való következetlen kitettséggel járó társadalmi jet lag egyre gyakoribb, és összefüggésbe hozható az immunrendszer gyengülésével.
A cirkadián ritmus megzavarása például a váltott műszak miatt bizonyítottan negatív hatással van a fertőzések elleni küzdelemre való képességünkre. Ezek a megfigyelések megerősítik azt az elképzelést, hogy a napfénynek való rendszeres kitettség révén fenntartott erős cirkadián ritmus támogatja az egészséges immunrendszert.
De honnan tudja az immunrendszer, hogy nappal van? Pontosan ezt tárták fel a Science Immunology című folyóiratban megjelent kutatásban a szakértők, mely eredmények hozzájárulhatnak a gyulladásos állapotok kezeléséhez.
A cirkadián ritmus az élet egyik alapvető jellemzője, amely kb. 2,5 milliárd éve alakult ki, hogy az élőlények a nap 24 órájának ritmusához igazodhassanak. Szinte minden sejtünkben ott van a cirkadián óra, de azt, hogy pontosan hogyan működik az egyes sejtekben, még kevéssé értik a kutatók.
A kutatásban zebradánió (zebrahal)-lárvákat használtak, mivel ezek az apró, átlátszó testű halak genetikai és immunrendszeri szempontból sokban hasonlítanak ránk. Kifejezetten a neutrofilekre, a baktériumölő fehérvérsejtekre figyeltek, mert ezek az első védelmi vonal a fertőzések ellen. A zebradániók átlátszó testében pontosan megfigyelhető, miként viselkednek ezek a sejtek egy élő szervezetben.
A szakértők megfigyelték, hogy a fertőzésekre adott immunválasz napközben a legerősebb, amikor az állatok (és mi, emberek is) aktívabbak vagyunk, és nagyobb eséllyel találkozunk kórokozókkal. A neutrofilek napközben hatékonyabban pusztították a baktériumokat, mint éjszaka.
Ezután genetikailag kiiktatták a neutrofilek belső óráját, ami után azt tapasztalták, hogy ezek a sejtek valóban rendelkeznek egy fényérzékeny cirkadián mechanizmussal, ami figyelmezteti őket, hogy nappal van, és így tudják fokozni a baktériumölő képességüket.
Következő lépésként azt vizsgálták, hogyan érzékelik a neutrofilek a fényt, és hogy vajon az emberi sejtek is hasonló módon szabályozzák-e az aktivitásukat. Emellett azt is vizsgálták, vajon ez a mechanizmus csak bizonyos baktériumokra vonatkozik-e, vagy általánosan minden fertőzésre, akár vírusokra is.
Ez az áttörés lehetőséget nyithat olyan gyógyszerek fejlesztésére, amelyek a neutrofilek belső óráját befolyásolják, és ezzel számos gyulladásos betegség kezelésében segíthetnek.
Ezt is olvasd el! Tudományos oka van, hogy a tavaszi napsütés boldoggá tesz minket
Borítókép: Unsplash
