A jövőben megjelenő egészségügyi problémákat nagyon nehéz pontosan előre jelezni, a kutatók viszont folyamatosan keresik a megfelelő módszereket erre a célra. Mint kiderült, van egy hormon a férfiak szervezetében, aminek vizsgálata megjósolhatja a későbbi betegségeiket.
Ennek a hormonnak a neve INSL3. Először a pubertáskor kezdetén jelenik meg a férfiak szervezetében, majd egész életükben folyamatosan megmarad. Csupán időskorban csökken le valamennyire a mennyisége. Eddigi kutatások bebizonyították, hogy ugyanazok a herében lévő sejtek termelik, melyek a tesztoszteront is.
A kettő közötti egyik legnagyobb különbség, hogy az INSL3 szintje nem ingadozik a felnőtté válás során. Arra is fény derült a vizsgálatok során, hogy akinek fiatalon alacsonyabb ennek a hormonnak a szintje, annak valószínűleg idősebb korában is az marad. Mindez előre jelezheti a jövőbeli betegségeket — olvashatjuk a ScienceAlert cikkében.
„Annak megértése, hogy egyes embereknél miért alakul ki nagyobb valószínűséggel fogyatékosság és betegség az életkor előrehaladtával, létfontosságú ahhoz, hogy olyan beavatkozásokat lehessen találni, amelyek biztosítják, hogy az emberek ne csak hosszú, hanem egészséges életet is éljenek az öregedés során.
Hormonfelfedezésünk fontos lépés ennek megértésében, és nemcsak az emberek egyéni megsegítéséhez, hanem a társadalomban tapasztalható gondozási válság enyhítéséhez is utat nyit"
— mondta Ravinder Anand-Ivell reproduktív endokrinológus a témával kapcsolatban.
Fotó: Shutterstock
A szóban forgó hormon tanulmányozásához a szakértők 2200 férfitól vettek mintát. Végeredményként megállapították, hogy a vér INSL3-szintje megbízhatóan korrelál a herékben lévő Leydig-sejtek számával és egészségével. Mindez azt jelenti, hogy ha kevesebb ilyen sejt van és kevesebb a tesztoszteron, az a későbbi életkorban számos egészségügyi problémával is összefüggésbe hozható.
Többek között kapcsolat állhat fenn az INSL3 hormon szintje, és olyan betegségek, illetve rendellenességek, mint például a csontgyengeség, a szexuális diszfunkció, a cukorbetegség, valamint a rák és a különböző szív- és érrendszeri problémák között.
Folytatásként az érdekelte a szakértőket, hogy mi befolyásolhatja a hormon mennyiségét.
Eddigi eredmények szerint a korai étrendbeli szokások, vagy esetleg a genetika és a különböző, károsító hatású környezeti tényezők is közrejátszhatnak. Amikor azonban más hormonális és életmódbeli tényezőket — testtömegindexet, dohányzást — is figyelembe vették, az INSL3-mal való összefüggések többsége megszűnt.
További kutatásokra van még szükség a témakörön belül, de ha sikerül rájönni az összefüggésekre és a generált hatásokra, akkor a jövőben sokkal hamarabb észlelhetők és kezelhetők lehetnek a komolyabb betegségek is.
Nyitókép: Shutterstock
