Ez válhat 2050-re világszerte a halálozások egyik fő okává
Egy új kutatás szerzői szerint az antibiotikum-rezisztencia mint egészségügyi probléma olyan gyorsan növekszik, hogy 2050-re valószínűleg világszerte a halálozások egyik fő okává válik.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) Élelmiszerbiztonsági és Ellenőrző Szolgálata új kutatása szerint az élelmi rostok (oldható, oldhatatlan, funkcionális) valamelyikének meghatározott mennyisége különösen előnyös lehet egy bizonyos okból. Az mBio folyóiratban június 10-én megjelent tanulmány szerint azoknak az egészséges felnőtteknek, akik változatos étrendet fogyasztanak, amely legalább napi 8-10 gramm oldható rostot tartalmaz, kevesebb antibiotikum-rezisztens mikroba van a beleikben.
Ahhoz, hogy erre a következtetésre jussanak, a kutatók az USDA Nutritional Phenotyping Study-ban részt vevő 290 felnőtt 24 órás étrendi visszaemlékezéseit, valamint a mikrobiom összetételét vizsgálták. A számok összeszedése után a tudósok megállapították, hogy a magas rosttartalmú étrend, amely kevesebb fehérjét tartalmazott, különösen a marha- és sertéshúsból, összefüggött a bélmikrobák között az antimikrobiális rezisztencia gének (ARG) alacsonyabb szintjével, számol be róla az EatingWell.
Az állati fehérjefogyasztás azonban nem volt a legerősebb független előrejelzője az alacsonyabb ARG-szintnek. Danielle Lemay, a Western Human Nutrition Research Center molekuláris biológusa és a tanulmány vezető szerzője szerint ez a díj a magas oldható rostfogyasztásért jár, és bónuszpontokat kap, ha az említett rost sokféle forrásból származik.
„Az étrend módosítása új fegyvert jelenthet az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben. És itt most nem is valami egzotikus étrendről van szó, hanem egy változatos, rostban megfelelő étrendről, amelyet az amerikaiak egy része már most is fogyaszt”
– nyilatkozta Lemay az USDA Agricultural Research Service News című hírportálnak.
„Meglepő módon az ARG alacsony szintjének legfontosabb előrejelzője, még a rostoknál is jobban, az étrend változatossága volt. Ez azt sugallja, hogy a maximális előnyök elérése érdekében olyan élelmiszerek változatos forrásaiból érdemes táplálkozni, amelyek általában magasabb oldható rosttartalmúak.”
Mik is azok az antimikrobiális rezisztenciagének, és miért olyan fontosak?
A Centers for Disease. Control and Prevention (CDC) szerint az antimikrobiális rezisztencia akkor jelentkezik, amikor a gombák, vírusok és baktériumok elég erőssé és okossá válnak ahhoz, hogy kikerüljék azokat a gyógyszereket, amelyeket eredetileg az elpusztításukra terveztek. A baktériumok életben maradnak és szaporodnak, mivel továbbra is problémát jelentenek immunrendszerünk számára.
A CDC 2019-es Antibiotikum-rezisztencia Fenyegetésekről szóló jelentése szerint évente több mint 2,8 millió antibiotikum-rezisztens fertőzés (az antimikrobiális rezisztencia számos formájának egyike) fordul elő az Egyesült Államokban.
Ez csak egyre halálosabb és egyre gyakoribb lesz, magyarázzák a kutatók: az antimikrobiális rezisztencia, mely kifejezés az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumokra, vírusokra és gombákra utal, az elkövetkező évtizedekben valószínűleg súlyosbodni fog.
A kutatók szerint ez annak köszönhető, hogy egyre több antibiotikumot építenek be a mezőgazdasági gyakorlatba. Ugyanakkor az orvosok hajlamosak túlságosan sokszor felírni őket olyan kisebb betegségekre is, mint a torokfájás.
Ráadásul a betegek nem mindig a vényköteles utasításoknak megfelelően szedik ezeket a gyógyszereket. A tanulmány szerzői szerint az antibiotikum-rezisztencia mint egészségügyi probléma olyan gyorsan növekszik, hogy 2050-re valószínűleg világszerte a halálozások egyik fő okává válik.
Az emberekben az antimikrobiális rezisztenciát az irányítja, ami a bélmikrobiomunkban történik, ahol a mikrobák genetikailag kódolt részleteket hordoznak, amelyek segítenek nekik túlélni az elpusztításukra készült gyógyszerekkel való érintkezést. A tanulmány résztvevői, akiknek a belében a legalacsonyabb volt az ARG szintje, a legnagyobb mennyiségben rendelkeztek egészséges, gyulladáscsökkentő baktériumfajokkal. Az ARG legmagasabb szintjével rendelkezők kevésbé változatos bélbaktériumokkal rendelkeztek.
„Az étrendünk táplálékot nyújt a bélmikrobáknak. Mindez azt sugallja, hogy amit eszünk, az megoldást jelenthet az antimikrobiális rezisztencia csökkentésére a bélmikrobiom módosításával”
– tette hozzá Lemay.
Nyitókép: Shutterstock
