Így keltsünk jó első benyomást
Egyes önsegítő tanácsok azt mondják, viselkedjünk magabiztosan és határozottan, míg mások szerint mutassunk őszinte törődést mások iránt. A legtöbb önsegítő tanács személyes tapasztalatokon alapul, de egy új kutatás szerint más a legjobb módja annak, hogy jó első benyomást keltsünk.
Köztudott, hogy az első benyomás fontos, mivel ez alapján határozzuk meg valakivel a későbbi kapcsolat irányát, akár romantikus partnert keresünk, akár állásinterjúra jelentkezünk, vagy csak lazán csevegünk valakivel.
Rengeteg tanácsot találunk arra vonatkozóan, hogyan keltsünk jó első benyomást, de hogy biztosra menjenek, Michael Dufner és Sascha Krause német pszichológusok úgy döntöttek, megfigyelik a valós első találkozásokat, hogy kiderítsék, mely önbemutatási stratégiák működnek a legjobban.
Dufner és Krause szerint két okból törekszünk arra, hogy mások kedveljenek minket. Az egyik ok az, hogy népszerűek legyünk – azt akarjuk, hogy az emberek általában kedveljenek minket – mert ez biztosítja, hogy elfogadnak bennünket a társadalmi csoportjainkban, ami fontos a mentális egészségünk és jóllétünk szempontjából.
A másik ok a kutatók által egyedi tetszésnek nevezett jelenség. Néha arra törekszünk, hogy jó első benyomást keltsünk egy adott személyben. A nyilvánvaló forgatókönyv az, amikor egy potenciális romantikus partnert próbálunk lenyűgözni, de az egyedi szimpátia a barátságok fontos építőköve is.
A kutatók hozzáteszik, hogy a jó első benyomás kialakításának két általános megközelítése van. Az első megközelítést a társas interakciók tudományában ügynökségként ismerik.
Számos önsegítő könyv szerzője például arra ösztönzi olvasóit, hogy a tükör előtt mondogatott megerősítésekkel növeljék önbizalmukat, arra az elképzelésre alapozva, hogy az emberek vonzódnak azokhoz, akik magabiztosan és dominánsan viselkednek.
A jó első benyomás kialakításának második megközelítését közösségként emlegetik. Ennek értelmében úgy érhetjük el, hogy az emberek megkedveljenek minket, ha őszinte érdeklődést mutatunk irántuk, törődünk a jóllétükkel.
Dufner és Krause A valós életben zajló első benyomás kialakításának megfigyeléséhez fiatal férfiakat és nőket kértek fel, hogy vegyenek részt egy sor gyors randin. Minden férfi, minden egyes alkalommal öt percig beszélgetett egy-egy nővel, amit videóra vettek. Minden interakció után a beszélgetőpartnerek értékelték, hogy mennyire találták szimpatikusnak a másik személyt, és mennyire szeretnék megismerni.
A kutatók ezután minden egyes videót elemeztek, hogy felmérjék, az egyes beszélgetőpartnerek milyen mértékben alkalmaztak ügynökségi vagy közösségi stratégiákat. Ezután összehasonlították az egyes személyek első benyomást keltő stratégiáit a partnerük által róluk adott értékeléssel. Így tudták felmérni az ügynöki és közösségi stratégiák sikerét.
Bár egy új ismerősünkről a vele való érintkezés után perceken belül benyomást alkotunk, a kutatók szerint az első benyomás már azelőtt kialakul, hogy egyetlen szó elhangzott volna: kizárólag a kinézete alapján alakul ki bennünk egy kezdeti érzés arról, hogy kedvelünk-e valakit. Ezt a kezdeti benyomásunkat aztán a velük való első interakció első néhány perce alapján módosítjuk.
Annak érdekében, hogy a kutatók által kapott tetszési arányok valóban tükrözzék az ügynökség és a közösségi stratégiák hatását, a kísérleti személyeknek először meg kellett nézniük egy képet minden emberről, akivel interakcióba lépnek, és értékelniük kellett, mennyire kedvelik és szeretnék jobban megismerni őket. A kutatók ezután ezt a kezdeti pontszámot kivonták a végső pontszámból, hogy csak a kommunikációs stílus hatását kapják meg.
Ezeket az egyéni értékeléseket használták az egyedi szimpátia értékelésére. A kutatók azonban az egyes személyek értékeléseit átlagolták is, hogy egy népszerűségi pontszámot hozzanak létre.
Önbizalom és másokért való aggódás
Az ügynökségi vagy a közösségi megközelítéssel keltünk jobb első benyomást?
A kutatók szerint a válasz bizonyos mértékig attól függ, hogy milyen első benyomást akarunk kelteni. Ha egyedi szimpátiáról van szó, akkor a közösségi megközelítés, amelyben az illető őszinte érdeklődést mutat a beszélgetőpartnere iránt, hatékonyabb volt. Sőt, a partnerek általában ellenszenvesnek értékelték az olyan ügynöki megközelítést, amelyben a személy magabiztosan és dominánsan viselkedett.
Ha azonban a népszerűségről van szó, akkor egy csipetnyi ügynöki fellépés magabiztosság, dicsekvés és dominancia formájában valóban növelheti, hogy mennyire kedvelnek minket az emberek. De ez önmagában nem elég. A magabiztosság lehet szexi, de csak akkor, ha előbb megmutatjuk, mennyire törődünk másokkal.
Nyitókép: Shutterstock
