A kakastaréj nevű növényt Nigériában és az USA-ban zöldségként fogyasztják, nálunk viszont dísznövényként van elkönyvelve. Pedig sokoldalúan felhasználható, például salátákba, levesekbe, sőt gabonaként is. Íme, mutatjuk mit érdemes tudni erről a különleges növényről.
Akár a városi virágágyakban is felfedezhetjük a kakastaréjt vagy celosiát. Bár nálunk dísznövényként termesztik, valójában egy egészséges zöldségnövényről van szó. A levelek és a fiatal hajtások főzve vagy párolva is kellemes ízűek, de levesek és pörköltek készítéséhez is használhatjuk, magjából pedig étolaj sajtolható − írja a Haszon.
Az Egyesült Államokban és Afrikában régóta zöldségként termesztik a kakastaréjt. Levelei, szárai, virágkezdeményei a főzés során könnyen megpuhulnak, és elkészítésükkor enyhén spenót ízűek. A virágzás alatt szedett idősebb levelek is fogyaszthatók, csak ezek esetenként keserűvé és szálkássá válhatnak.
Nálunk inkább kakastaréjnak, vagy kakaspírnak nevezik, de tollaska, soko, vagy lagosi spenót néven is találkozhatunk vele a szakirodalomban. Nigériában nemzeti ételnek számít, levest is készítenek belőle „soko yokoto” néven. Van, ahol a magjait is felhasználják, álgabonaként, ugyanis hántolva, őrölve a gabonákhoz hasonlóan használható.
Fotó: Shutterstock
Mivel a kakastaréj trópusi eredetű növény, fagyérzékeny. Általában függőlegesen növekszik, de némelyik fajtája a talajon terjed.
A celóziák kertben és beltérben is termeszthetők, a lényeg, hogy minél több fényt biztosítsunk számukra. Akár a tűző napon is elvannak, ám emiatt virágaik kifakulhatnak. 5 fok alatti hőmérsékleten fejlődésük leáll, hőmérsékleti optimumuk 20-24 fok. Víz-, és tápanyagigényesek is, de nem szabad őket túlöntözni sem. Télen tartsuk 10 fok feletti hőmérsékleten, és minél világosabb helyen, tavasszal pedig ültessük ki ismét, amikor már nincsenek talaj menti fagyok és az éjszakai hőmérséklet is 10 fok felett van.
Nyitókép: Shutterstock
