A szülők fele ismeri el, hogy a képernyőidő hatással van gyerekük szemére

A C.S. Mott Gyermekkórház a Michigan Egészségügyi Egyetem gyermekegészségügyről szóló országos felméréséből az derül ki, hogy valószínűleg sok szülő nincs tisztában a túlzott képernyőidővel kapcsolatos rövid és hosszú távú egészségügyi problémákkal, beleértve a gyermekek szemére gyakorolt hatást is.

„Eredményeink arra utalnak, hogy egyes szülőknek pontatlan elképzeléseik lehetnek a gyermekük szemének egészségét és látását befolyásoló tevékenységekről, valamint arról, hogy miként lehet a kockázatokat minimalizálni”

– mondta el Sarah Clark, a Mott Poll társigazgatója a Medical Xpressnek.

Az országos reprezentatív jelentés az áprilisban megkérdezett 2 002 3-18 éves korú gyermek szüleinek válaszain alapult.

Egyes szakértők a megnövekedett képernyőidő és a kevesebb szabadban töltött idő kombinációjára mutattak rá, mint olyan tényezőkre, amelyek a gyermekeket nagyobb kockázatnak teszik ki a rövidlátás, vagyis a rövidlátás kialakulása szempontjából, ami a jövőben komoly szemproblémákhoz vezethet. A rövidlátás aránya a gyermekek körében drámaian megnőtt az elmúlt 30 évben.

A kutatások folyamatban vannak, de a tanulmányok szerint a szabadban töltött idő véd a rövidlátás ellen.

„A szülőknek legalább napi egy-két óra szabadban töltött időt ellene ösztönözniük, mert a természetes fénynek való kitettség jótékonyan hat a szem fejlődésére. A szülőknek érvényre kell juttatniuk a családi szabályokat, hogy a gyermekek napközben tartósan képernyőmentes időt töltsenek. Ez különösen fontos a nyári hónapokban, amikor nem járnak iskolába, és kevesebb strukturált szabadidővel rendelkezhetnek”

– fogalmazott Clark.

Egyes kutatások összefüggést mutattak ki a közeli munkavégzés, például az olvasás vagy az asztal használata és a rövidlátás esélyének növekedése között.

„Fontos, hogy a gyerekeknél a rövidlátás kockázatáról gondolkodjunk, mert az ilyen betegségben szenvedő gyerekek idővel gyakran rövidlátóbbá válnak. A rövidlátás kialakulásának életkora a későbbi súlyos rövidlátás legjelentősebb előrejelzője”

– mondta el Dr. Olivia Killeen, a U-M Health Kellogg Eye Center szemészorvosa, aki a jelentésben konzultánsként vett részt.

A szem egészségének egy másik figyelmen kívül hagyott területe a kis szemek védelme az intenzív napfénytől. A megkérdezett szülők kevesebb mint egyharmada állítja, hogy a napszemüveg viselése a szabadban jelentős hatással van a gyermekek látására és szemének egészségére, és ötből csak mindössze két szülő viseltet gyermekével szemüveget a szabadban.

Valójában, amikor a gyerekek a szabadban vannak, napszemüveget vagy széles karimájú kalapot kellene viselniük, hogy csökkentsék az ultraibolya sugárzás okozta károsodás kockázatát, ami idősebb korban hozzájárulhat a szemproblémák kialakulásához, mutat rá Clark.

„Míg a szülők gyakran gondoskodnak arról, hogy gyermekeik bőrét naptejjel védjék, nem biztos, hogy gondolnak arra, hogy a szemüket is megvédjék a naptól.”

A megkérdezett szülők közül sokan kihagyják azokat a lépéseket is, amelyek segítenek minimalizálni a szemsérüléseket olyan tevékenységek során, amelyeknél fennáll a veszélye annak, hogy a tárgyak nagy sebességgel vagy erővel a gyermek szemébe csapódnak. A szülők kevesebb mint egyharmada mondta, hogy gyermeke kontakt sportok során védőszemüveget vagy szemellenzőt visel.

Clark azt javasolja a szülőknek, hogy kérjenek tanácsot gyermekük egészségügyi szolgáltatójától a biztonságos és kényelmes szemüveget illetően olyan sportágakhoz, mint a lacrosse, a tenisz, a baseball és softball, valamint a kosárlabda.

A megkérdezett szülők többsége szerint azonban a gyermekek és tizenévesek védőszemüveget vagy szemellenzőt viselnek olyan tevékenységek során, amelyek a szemsérülések kockázatát hordozzák, például szerszámokkal való munka és lövöldözős játékok vagy paintball esetén.

A képernyőkön eltöltött idő után a szülők által a gyermekek látását és a szem egészségét befolyásoló leggyakoribb tényezők a gyenge fényviszonyok melletti olvasás, a gyermekek TV-hez/képernyőjéhez való közelsége, az étrend, valamint a képernyők kék fénye.

„Néhány szülő még mindig az elmúlt generációk tanácsait követi a gyerekek szemének védelmére vonatkozóan. A rossz fényviszonyok között olvasás vagy a tévéhez közel ülés fáradtságot vagy megerőltetést okozhat a szemnek, de nem okoz maradandó károsodást vagy hosszú távú szemproblémákat”

– mondhója Clark.

A szülők kevesebb mint egyharmada mondja, hogy a gyerekek olyan szemüveget viselnek, amely blokkolja a kék fényt. Bár a kék fény mennyisége nem károsítja a szemet, hatással lehet a cirkadián ritmusra, és megnehezítheti a gyerekek elalvását. A szakértők azt javasolják, hogy a gyerekek legalább egy órával lefekvés előtt hagyják abba a kék fényt kibocsátó képernyő használatát.

Rendszeres szemvizsgálat a problémák korai felismerése érdekében

Ötből négy szülő számol be arról, hogy gyermeke látásvizsgálaton vett részt a gyermekorvosnál vagy a háziorvosnál tett látogatás során, míg több mint egynegyedük szerint a gyerekeket az iskolában vagy az óvodában vizsgálták meg.

A legtöbb szülő állítása szerint gyermeke egészségbiztosítása részben vagy egészben fedezi a szemorvosi látogatás költségeit, míg 9% szerint nem fedezi, 7% pedig bizonytalan a kérdést illetőben. Azok a szülők, akik szerint nem fedezik a szemorvosi látogatások költségeit, kisebb valószínűséggel mondják, hogy gyermekük az elmúlt két évben járt szemészorvosnál, mint a teljes vagy részleges biztosítással rendelkező szülők.

Minden hetedik szülő azt állítja, hogy gyermeke az elmúlt két évben nem volt látásvizsgálaton vagy szemészorvosnál.

„A gyermekeknek legalább kétévente látásvizsgálatot kellene végezniük, hogy megbizonyosodjanak a szemek megfelelő fejlődéséről. Fontos, hogy a látásproblémákat minél korábban felismerjük és kezeljük, mert a nem diagnosztizált problémák a jövőben súlyos szembetegségekhez, akár maradandó látásvesztéshez is vezethetnek”

– hangsúlyozza Clark.

Nyitókép: Shutterstock