IQ, intelligenciahányados szimbólum narancssárga ping-pong labdákon, kék háttéren

Mikor éri el az IQ a csúcspontját?

20 éves kor körül éri el a csúcspontját, és nem növekszik tovább, majd többnyire egész életére rögzül.

Az IQ 20 éves kor körül éri el a csúcspontját, és a későbbi erőfeszítések nem sokat javítanak rajta ezen a ponton túl, derül ki egy kutatásból.

A kognitív képességek csúcspontját az emberek munkájának összetettsége, a felsőoktatás, a szocializáció és az olvasás valószínűleg mind kevéssé befolyásolja. Ezeknek a tevékenységeknek, persze, sok más előnyük is van, de az intelligenciára kevéssé hatnak.

Az oktatás azonban kifejezetten fontos fiatal korban, amikor az agy még fejlődik, a korai felnőttkorra azonban a legtöbb ember IQ-ja megszilárdul.

Más a helyzet a kamaszkorban, amikor az IQ akár 20 ponttal is növekedhet mindössze négy év alatt a korai és a késői tinédzserkor között. Ezen idő alatt a fiatalok IQ-ja drámaian változik, felfelé és lefelé is, derül ki a kutatásból, amely 33 kamaszt követett nyomon négy éven keresztül.

Sue Ramsden, a tanulmány első szerzője elmondta, jelentős változást találtak a kísérleti személyek 2008-as teljesítményében az IQ-teszteken a négy évvel korábbiakhoz képest.

„Néhány alany jelentősen jobban teljesített, de néhányan lényegesen rosszabbul is. Egyértelmű összefüggést találtunk e teljesítményváltozás és az agyuk szerkezetében bekövetkezett változások között, így bizonyossággal kijelenthetjük, hogy az IQ-változások valósak”

– fogalmazott.

Növelhető az IQ a csúcs elérése után?

Bár egyes tanulmányok szerint a későbbi életkorban végzett kognitív tevékenységek javíthatják az IQ-t, William S. Kremen professzor, a témával foglalkozó egyik tanulmány szerzője szerint az eredmények arra utalnak, hogy az oktatás, a foglalkozás összetettsége és a kognitív tevékenységekben való részvétel hatása a későbbi életkori kognitív funkciókra valószínűleg fordított oksági összefüggést tükröz.

„Más szóval, ezek nagyrészt a fiatal felnőttkori intellektuális képességek utóhatásai.”

A vizsgálatban 1009, jelenleg az 50-60-as éveikben járó férfi vett részt, akiknek az IQ-ját 20 éves koruk körül mérték fel, ezen belül az absztrakt gondolkodást, a beszédkészséget és a memóriát vizsgálták, más kognitív mérések mellett.

Az eredmények szerint a férfiak életkoruk közepén mért IQ-k közötti különbség nagy részét a 20 éves koruk körüli különbség magyarázta.

A munkájuk összetettsége, szellemi tevékenységük és az időközben megszerzett iskolai végzettségük azonban alig volt hatással a csúcs IQ-jukra.

Az agyi szkennelések azt is kimutatták, hogy az IQ 20 éves korban összefüggött az agykéreg felszínével. Az agykéreg az agy szürkeállománya, amely a gondolkodás, az érzékelés és a nyelv magasabb funkcióit végzi.

Kremen szerint az oktatásnak a csúcs IQ-ra gyakorolt előnyeinek nagy része valószínűleg a fiatal felnőttkor előtt következik be.

„Eredményeink azt sugallják, hogy ezt az egész életre kiterjedő perspektívából kell vizsgálnunk. A kognitív tartalékok növelését és a későbbi életkori kognitív hanyatlás csökkentését valóban a minőségi gyermek- és serdülőkori oktatáshoz való jobb hozzáféréssel kell kezdeni.”

Abban azonban nincs teljes egyetértés, hogy az IQ fix, mivel egyre több bizonyíték van az agy plaszticitására a későbbi életkorokban.

Cathy Price professzor, a tanulmány társszerzője szerint a kérdés az, hogy ha az agyunk szerkezete felnőttkorunk során változhat, akkor az IQ-nk is változhat?

„Szerintem igen. Rengeteg bizonyíték utal arra, hogy az agyunk képes alkalmazkodni, és a szerkezete még felnőttkorban is változik”

(PsyBlog)

Nyitókép: Shutterstock