Véget vetni a nyári időszámításnak életeket menthet meg
Szombatról vasárnapra egy órával előbbre állítjuk az órát. A kevesebb alvás pedig brutális sokkot jelent a rendszer számára.
A nyári időszámításra való átállás minden tavasszal alvászavarokhoz vezet. Egy tanulmány megállapította, hogy az emberek figyelme komolyan csökken, ha látszólag apró alvászavarokat tapasztalnak. A nyári időszámítás csökkent kognitív teljesítményt, több közlekedési balesetet és a szívinfarktusok számának növekedését eredményezheti.
Mindannyiunknak voltak már olyan éjszakáink, amikor egyszerűen nem aludtunk jól. Óraátállításkor ez még gyakrabban előfordul. Az alvászavar miatt nem gondolkodunk olyan jól, ingerlékenyebb lehetünk és nem vagyunk képesek olyan jól kezelni az összetett problémákat, mint egy jól átaludt éjszaka után.
A nyári időszámításra való áttérés után több napot töltünk azzal, hogy korábban ébredünk. Eltarthat egy-két hétig is, amíg sikerül átállnunk, végül képesek vagyunk korábban elaludni és visszatérünk a normális ciklushoz. De ez az átmenet nem olyan gördülékeny egyeseknél.
Balesetek és a nyári időszámítás
A nyári időszámításra való átállás sokak számára pusztító. Az alvásmegvonás valószínűleg hozzájárul az autóbalesetek számának növekedéséhez. A kutatások két szempontból is bizonyítják, hogy az alvászavar a balesetek számának növekedésének egyik lehetséges oka.
Először is, a balesetek számának növekedése a nyári időszámításra való átállást követő héten következik be, majd visszatér a normális szintre. Amikor néhány évvel ezelőtt az átállás időzítése megváltozott (az év korábbi szakaszára való áttérés), balesetek követték. A második szempont azonban még fontosabb. Az őszi átállás során, amikor hátrafelé állítjuk az órákat, nem nő az autóbalesetek száma, az átállítás ilyenkor plusz reggeli alvást biztosít az embereknek.
Mindez azt mutatja, hogy a világítás megváltoztatása valószínűleg nem kritikus. Ehelyett veszélyes és halálos ötlet, hogy az országban mindenki reggel, alváshiányos állapotban menjen munkába.
E balesetek némelyikének hátterében valószínűleg a kognitív teljesítmény zavara áll. Nag, Yu és Mitroff egy nemrégiben készült tanulmányban az online játékteljesítményt vizsgálta a nyári időszámításra való átállás előtt és után. A játék egy vizuális keresési feladat; egy online játék, amelyben az emberek úgy viselkednek, mint a repülőtéri biztonsági ellenőrök, átvizsgálják a poggyászokat, veszélyes tárgyak után kutatva.
Az emberek a nyári időszámításra való átállás előtti és utáni héten játszottak. Nag és munkatársai hét év adatait felmérve arra jutottak, hogy az óraátállítást követő héten az emberek lassabbak voltak, és nagyobb valószínűséggel hibáztak. A kísérlet megmutatta, hogy az emberek figyelme komolyan csökkent, ha látszólag apró alvászavarokat éltek át.
A nyári időszámításra való átállás és az ezzel járó alváshiány azonban nem csak az utakon vagy a kognitív baleseteken keresztül végezhet velünk. Az, hogy hirtelen egy órával korábban ébredünk fel, mint amihez a szervezetünk hozzászokott, szintén kockázatos a szívünkre nézve. A szívinfarktusok száma a következő néhány napban, miután átállítjuk az órát, megnő.
És akárcsak az autóbaleseteknél, a szívroham aránya néhány nap múlva visszatér a normális szintre. Kritikus, hogy az őszi óraátállítás nem vezet ugyanilyen mértékű szívroham-emelkedéshez. Az alvás elvesztése, az, hogy egy órával korábban szólal meg az ébresztőóra, összefügg a szívroham számának növekedésével.
Ha megnézzük a nyári időszámításra való áttéréssel kapcsolatos hírcikkeket és weboldalakat, rengeteg észszerű tanácsot találunk, melyek legtöbbje arra összpontosít, hogy az alvásciklusunkat átállítsuk az új normális időszámításra. Minden este korábban feküdjünk le, és korábbra állítsuk be fokozatosan az ébresztőt.
Ha lassan át tudjuk állítani a ciklusunkat, tegyünk így, ha pedig a jövő héten el tudjuk kerülni a kora reggeli vezetést, az is bölcs dolog lehet.
Nyitókép: Shutterstock / New Africa
