Tényleg szükséged van napi nyolc pohár vízre? A válasz bonyolultabb
Nem világos, honnan ered annak mítosza, miszerint napi nyolc pohár vizet kell innunk, de biztos, hogy ez így van?
Annak érdekében, hogy pontosabb becslést adjanak arról, pontosan mennyi vízre is van szükségünk, egy új tanulmányban több mint 5600, különböző életkorú személyt vizsgáltak a világ 26 országából. A résztvevők a kísérlet során 1 dl vizet kaptak, melyet 5 százalékban kétszeresen jelölt vízzel (DLW) dúsítottak, melyet gyakran használnak anyagcsere-kísérletekhez, mivel így nyomon követhető, hogy a vegyi anyagok milyen gyorsan mozognak a szervezetben.
A kétszeresen jelölt víz a hidrogén szokatlan izotópjait, a deutériumot tartalmazza, melyek atommagjában egy plusz neutron található, így az egyes atomok kétszer olyan nehezek, mint a normál hidrogénatomok, amelyeknek csak egy protonjuk van, és nincsenek neutronjaik. Az így keletkező nehézvíz, amely 10 százalékkal nehezebb a normál víznél, kis mennyiségben biztonságosan iható.
Hogy kétszeresen jelölt legyen, a nehézvizet olyan oxigénizotópot, az Oxigén-18-at tartalmazó vízzel is keverik, amelynek minden atomjában 8 proton és 10 neutron van a szokásos 8 helyett. Ez egy stabil, a természetben előforduló oxigénfajta, amely a belélegzett levegő 0,2 százalékát teszi ki.
„Ha egy hétig mérjük, hogy egy ember milyen ütemben választja ki ezeket a stabil izotópokat a vizelettel, a hidrogénizotóp meg tudja mondani, mennyi vizet pótol, az oxigénizotóp kiürülése pedig megmutatja, hogy hány kalóriát éget el”
– fogalmazott Dale Schoeller táplálkozástudományi kutató, a tanulmány társszerzője.
A Wisconsin-Madison Egyetem laboratóriuma, az 1980-as években először végzett úttörő munkát a kétszeresen jelölt vízzel végzett kísérletben embereken.
A Science című szaklapban nemrég megjelent tanulmányukban a kutatócsoport kimutatta, hogy a napi vízbevitel nagyban függ az életkortól, a nemtől, az aktivitási szinttől és az éghajlati viszonyoktól.
„A jelenlegi tanulmány tisztán jelzi az ivóvízre vonatkozó irányelvek esetében, hogy nem egy méret illik mindenre, és az általános javaslatot, miszerint napi nyolc 8 pohár vizet (~2 liter) kellene meginnunk, nem támasztják alá objektív bizonyítékok”
– írják a kutatók.
A vízforgalom a 20-30 éves férfiaknál és a 20-55 éves nőknél volt a legnagyobb, és a férfiaknál 40, míg a nőknél 65 éves kor után csökkent. Az újszülötteknél volt a legnagyobb a vízforgalom a szervezetükben lévő összes víz százalékában kifejezve, naponta mintegy 28 százalékot pótoltak.
A tanulmányból az is kiderült, hogy hasonló körülmények között a férfiak naponta körülbelül fél literrel több vizet fogyasztanak a nőknél. Ez azt jelenti, hogy egy fejlett országban, tengerszinten, 50 százalékos páratartalom mellett, 10 °C-os átlagos léghőmérséklet mellett élő, 20 éves, nem sportoló, 70 kilós férfi vízforgalma naponta körülbelül 3,2 liter, míg egy ugyanilyen korú és ugyanott élő, szintén nem sportoló nő vízforgalma körülbelül 2,7 liter.
Ha egy nap kétszer annyi energiát használunk fel, a napi vízforgalom körülbelül egy literrel nő, és minden további 50 kiló súlytöbblet esetén a vízforgalom napi 0,7 literrel nő. A páratartalom 50 százalékos megugrása 0,3 literrel növeli a vízfelhasználást.
Azok a személyek, akiknek vizsgálatban rendkívül magas volt a vízforgalma, vagy sportolók, vagy várandós nők, vagy meleg időjárásban élők voltak, valamint kilenc férfi, akik több mint 10 liter vizet fogyasztottak naponta. Utóbbiak nagyon aktív emberek, sportolók vagy amazóniai ecuadori gyűjtögető életmódot folytató személyek voltak.
A fejlett országokban, hőmérséklet-szabályozott beltéri környezetbeli életmódot folytató személyek vízforgalma alacsonyabb volt, mint a fejlődő országokban fizikai munkásként dolgozó vagy vadászó-gyűjtögető embereké.
Nyitókép: Shutterstock
