Karján okosóráját néző nő

Az okosóra szíjak káros baktériumokkal lehetnek tele

Egy új tanulmány kimutatta, hogy a vizsgált 20 különböző okosóra-karszalag 95 százaléka betegséget okozó baktériumokkal volt szennyezett.

A Florida Atlantic University kutatócsoportja a Staphylococcus, az Enterobacteriaceae (mint az Escherichia coli) és a Pseudomonas potenciálisan patogén fajokat vizsgálta, amelyek bizonyos körülmények között mind fertőzéseket okozhatnak.

A használt csuklópántok típusában azonban voltak eltérések: a gumi- és műanyag szíjakon volt a legtöbb baktérium, míg a vizsgált fémpántok (különösen az arany és az ezüst) gyakorlatilag baktériummentesek voltak.

„A műanyag és gumi karszalagok megfelelőbb környezetet biztosíthatnak a baktériumok szaporodásához, mivel a porózus és statikus felületek hajlamosak a baktériumok vonzására és megtelepedésére”

– mondta el Nwadiuto Esiobu biológus, a Florida Atlantic University munkatársa a ScienceAlertnek.

Míg a kutatások kimutatták, hogy a karórák és hasonlók potenciális fertőzésforrások lehetnek kórházi környezetben, kevés vizsgálat vizsgálta meg annak részleteit, hogy a különböző anyagok hogyan hordozzák az opportunista mikrobákat az általános közösségben.

A tanulmányban vizsgált baktériumok a testen és a környezetben leggyakrabban előforduló baktériumok közé tartoznak, melyek megfelelő vagy inkább rossz körülmények között olyan betegségekhez vezethetnek, mint a tályogok, a tüdőgyulladás és a szalmonella.

A vizsgálatban részt vevő férfiak és nők között nem volt észrevehető különbség, bár a végzett tevékenységnek volt hatása: az edzőterembe járók karszíjain volt a legmagasabb a staphylococcus baktériumok szintje.

A tanulmány rámutat egyfajta anomáliára a szokásos higiéniai rutinjainkban: miközben az órákat és más hordható eszközöket a nap nagy részében vagy egész nap hordjuk, ritkán gondolunk a tisztításukra.

Esiobu elmondta, hogy a karszíjakon talált baktériumok mennyisége és osztályozása azt mutatja, hogy szükség van ezeknek a felületeknek a rendszeres higiéniai tisztítására.

„Ezek a kórokozók még viszonylag alacsony számban is közegészségügyi jelentőségűek. Fontos, hogy számos ilyen baktérium azon képessége, hogy jelentősen befolyásolja az immunhiányos gazdaszervezetek egészségét, azt jelzi, hogy az egészségügyi dolgozóknak és másoknak kórházi környezetben különösen szükségük van e felületek rendszeres fertőtlenítésére.”

A kutatók néhány különböző tisztítószert is teszteltek, hogy kiderítsék, melyik a leghatékonyabb: egy Lysol márkájú fertőtlenítő spray-t, egy, a kórházakban gyakran használt, 70 százalékos etanolos keveréket és a természetesebb almaecetet.

A Lysol spray és az etanolos keverék minden anyag esetében 30 másodpercen belül elpusztította a baktériumok 99,9 százalékát, bár az almaecet nem volt ennyire hatásos minden baktériumtípus ellen, és hosszabb időre volt szüksége a hatáshoz.

A kutatók tanulmányukkal szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a viselhető eszközeinket időnként le kell súrolni, és ez vonatkozik az összes többi olyan eszközre is, amelyek nap mint nap érintkeznek a bőrünkkel. Esiobu szerint éppen ezért a baktériumok átvitelének és a fertőzés elősegítésének más lehetséges formáit, például a fülhallgatókat vagy a mobiltelefonokat is hasonlóan tanulmányozni kell.

Nyitókép: Shutterstock