Kíváncsibbak és kevésbé neurotikusak, akik podcastot hallgatnak
A podcastokat hallgató emberek nagyobb valószínűséggel kíváncsibbak, nyitottabbak az élményekre és átlagosan kevésbé neurotikusak, mint a nem hallgatók, derül ki egy új tanulmányból.
A kutatók több mint 10 ország 306 emberét kérdezték meg podcast-hallgatási szokásaikról, és összehasonlították a hallgatási szokásaikat a személyiség jellemzőivel.
Azt találták, hogy azok az emberek, akik arról számoltak be, hogy hallgattak már podcastot, magasabb pontszámot értek el az élményekre való nyitottság, az érdeklődésen alapuló kíváncsiság és a megismerés iránti igény tekintetében – ez a mérőszám az erőfeszítést igénylő kognitív törekvések egyéni élvezetét tükrözi.
A podcast-hallgatók kisebb valószínűséggel értek el magas pontszámot a neuroticizmus, azaz a negatív érzelmek megélésére való hajlam tekintetében is.
„Ez egészen más, mint a közösségi média használata. Pozitív kapcsolat van a neuroticizmus és a közösségi média használata között”
– idézi a tanulmány társszerzőjét, Dr. Stephanie Tobint, a Queenslandi Műszaki Egyetem vezető oktatóját a Guardian.
A podcast-hallgatók közül azok, akik magasabb pontszámot értek el a szimpatikus vonáson, nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy paraszociális kapcsolatokat alakítottak ki kedvenc podcast-házigazdáikkal.
A paraszociális kapcsolatok [tartós, egyirányú kapcsolat egy médiafigurával] összefüggésbe hozhatók a hosszabb ideig tartó hallgatással és az ismert műsorvezetők podcastjainak hallgatásával, állapították meg a tanulmány szerzői.
„Minél többet hallgatja az ember, annál inkább elköteleződik szociálisan, és úgy érzi, hogy a kedvenc műsorvezetője a barátja”
– fogalmazott Tobin, hozzátéve, hogy úgy tűnt, hogy ennek a kapcsolatnak pozitív következményei vannak.
„Az az érzés, hogy a podcast házigazdája a barátod volt, összefüggött azzal, hogy általában jobban kötődsz más emberekhez”.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a podcast-hallgatás módja befolyásolhatja az „észlelt intimitást", és azt találták, hogy az emberek empatikusabbnak és meggyőzhetőbbnek érezték magukat, amikor fejhallgatón keresztül hallgatták a podcastokat, mint hangszórón keresztül.
A vizsgálatban résztvevők életkora 18 és 64 év között volt, az átlagéletkor 27,9 év. A válaszadók 78%-a számolt be arról, hogy podcast-hallgató. A legnépszerűbb podcast-kategóriák a következők voltak: vígjáték (48%), játékok és hobbi (34%), társadalom és kultúra (23%), zene (23%), valamint hírek és politika (23%).
A hallgatók kevesebb mint fele havi rendszerességnél kevesebbszer, míg 30% hetente, 12,5% pedig naponta hallgatott podcastot.
A podcast-hallgatás negatív korrelációt mutatott az összetartozás iránti igénnyel, ami Tobin szerint váratlan eredmény volt.
„A múltban [a hovatartozás szükséglete] a közösségi médiahasználat bizonyos aspektusaihoz és a másfajta médiaszereplőkkel való paraszociális kapcsolatokhoz kapcsolódott”.
Korábbi kutatások azt találták, hogy azok az emberek, akik magas pontszámot érnek e tulajdonságban, addiktívabb közösségi média szokásokról számolnak be.
A kutatók hangsúlyozták, hogy bár bizonyos személyiségjegyek összefüggést mutattak a podcast-hallgatással, nem tudtak ok-okozati összefüggéseket megállapítani. Nem vizsgálták, hogy a podcast-hallgatás gyakorisága vagy a podcast-típusok preferálása összefügg-e a különböző vonásokkal, vagy hogy a podcast-hallgatók egyben rádióhallgatók is. A vizsgálat másik korlátja az volt, hogy a hallgatási szokásokról szóló önbevallásokra támaszkodott.
Sabina Kleitman, a Sydney-i Egyetem docense, aki nem vett részt a tanulmányban, azt mondta, hogy a kutatás jól megtervezett, de az eredmények megismétlésére és részletesebb – például podcast-típusok szerinti – elemzésre van szükség.
„Az összefüggések mintázata azt is mutatja, hogy a személyiségváltozók egyike sem osztozott a podcastok hallgatásával töltött órákkal”
– tette hozzá.
Nyitókép: Shutterstock / Roman Samborskyi
