Ezt okozhatja a reggeli kihagyása és a kései vacsora

A reggeli kihagyása és a késői vacsora elfogyasztása általában növeli az éhségszintet és csökkenti a napi átlagos kalóriaégetést – derül ki a Cell Metabolism című folyóiratban nemrég publikált tanulmányból.

Miután észrevették, hogy korábbi tanulmányok összefüggést mutattak ki a magasabb testsúly és a testzsír növekedése között azoknál, akik a nap folyamán később fogyasztják el a kalóriák nagyobb részét, a tudósok többet szerettek volna megtudni arról, hogy ez miért fordulhat elő.

Nina Vujovic, a tanulmány első szerzője és a bostoni Brigham and Women's Hospital alvás- és cirkadián zavarok részlegének orvosi kronobiológiai programjának kutatója elmondta, a tanulmányban azt vizsgálták, számít-e az étkezés időpontja, ha minden mást következetesen tartunk, derül ki az EatingWell cikkéből.

Hogy megpróbáljanak választ adni erre a kérdésre, a csapat 16 felnőttet (5 nőt és 11 férfit) hallgatott meg, akiknek átlagos test tömegindexe (BMI) 28,7 volt. Mielőtt a laboratóriumban töltötték volna az időt, minden résztvevő 2-3 héten keresztül rögzített alvási és ébrenléti ciklust követett, a hivatalos kezdés előtti utolsó 3 napban pedig időzített és elkészített étrendet követtek.

A résztvevők ezután laboratóriumi környezetbe kerültek (így a kutatók megpróbáltak minél több változót kontrollálni), majd két csoport egyikébe osztották őket:

• Reggel 8 órakor reggelit, 12 órakor ebédet és 17 órakor vacsorát fogyasztottak.
• Az első étkezés 12 órakor, a második étkezés 17 órakor, a harmadik étkezés 21 órakor.

A vizsgálat során minden egyén rendszeresen dokumentálta az étvágyszintjét, emellett a nap folyamán ellenőrizték a testhőmérsékletüket, figyelték az energiafelhasználásukat, és vérmintákat vettek tőlük. Annak nyomon követésére, hogy az étkezési idő hogyan befolyásolhatja a szervezet zsírraktározását, a tudósok mindkét vizsgálati csoport résztvevőinek egy alcsoportjától zsírszöveti biopsziát is vettek, hogy összehasonlíthassák a két csoport közötti génexpressziós mintázatokat.

A későbbi étkezés – a 12-21 óráig – „mélyreható hatással” – volt két hormonra, amelyek szerepet játszanak az étvágyunkban, az éhségszintünkben és az általános étkezési késztetésünkben: a leptinre és a ghrelinre. A leptin azt jelzi az agyunknak, hogy elégedettek vagyunk, és ennek a hormonnak a szintje csökkent a később evő csoport tagjainál a reggel 8 órakor étkezést kezdő társaikhoz képest. A később étkezők a kalóriákat is lassabban égették el, és úgy tűnt, hogy a fokozott zsírraktározással kapcsolatos génkifejeződések is megjelentek.

Mivel ez egy randomizált, keresztező formátumú vizsgálat volt, ami azt jelenti, hogy minden egyén mindkét tesztcsoportban részt vett, és mivel mindezt egy olyan laboratóriumban végezték, ahol kontrollálták a külső tényezőket, mint az alvás, a fizikai aktivitás, a fényszint és azon túl, a tudósok kitartanak az eredményeik mellett.

„Azt találtuk, hogy a négy órával későbbi étkezés jelentős különbséget jelent az éhségszintünk, az étkezés utáni kalóriaégetésünk és a zsírraktározásunk szempontjából”

– fogalmazott Vujovic a sajtóközleményben.

Mégis, 16 ember (akiknek kevesebb mint egyharmada nő volt) a teljes népesség nagyon kis mintája. Ennek ellenére a kutatók azért tervezték így a vizsgálatot, hogy minden egyes résztvevőt szorosan nyomon követhessenek, a laborban maradhassanak, és ellenőrizhessék az összes többi elemet.

„Ezeket a hatásokat úgy különítettük el, hogy kontrolláltuk az olyan zavaró változókat, mint a kalóriabevitel, a fizikai aktivitás, az alvás és a fényexpozíció, de a való életben számos ilyen tényezőt maga az étkezés időzítése is befolyásolhat. A nagyobb léptékű vizsgálatokban, ahol nem lehetséges mindezen tényezők szoros ellenőrzése, legalább azt figyelembe kell vennünk, hogy más viselkedési és környezeti változók hogyan változtatják meg ezeket az elhízás kockázatának alapjául szolgáló biológiai útvonalakat”

– mondta Frank A.J.L. Scheer, a Brigham and Women's Hospital Newsroom orvosi kronobiológiai programjának igazgatója.

A jövőben a tudósok megerősítik, hogy reményeik szerint folytatni tudják a témában való elmélyülést, miközben nagyobb és változatosabb populációt érintenek majd.

Nyitókép: Shutterstock