A szomszédság befolyásolhatja a párok teherbeesési esélyeit
A hátrányos helyzetű városrészekben a gazdasági egyenlőtlenségeket kezelő beruházások javíthatják a termékenységet ezeken a területeken a szerzők szerint, akik a „termékenységet”, vagyis a havonta történő teherbeesés valószínűségét vizsgálták.
„Több tucat tanulmány foglalkozik azzal, hogy a szomszédság környezete hogyan függ össze a születés kedvezőtlen kimenetelével, de a fogantatás előtti időszakot strukturális szempontból erősen alul tanulmányozták. Kiderült, hogy már a fogantatás előtt is lehetnek olyan dolgok, amelyek befolyásolják az egészségünket”
– magyarázta Mary Willis, a tanulmány szerzője, az Oregoni Állami Egyetem Közegészségügyi és Humán Tudományok Főiskolájának posztdoktori ösztöndíjasa az egyetem sajtóközleményében.
A JAMA Network Open című folyóiratban megjelent tanulmány a Bostoni Egyetem folyamatban lévő, PRESTO (Pregnancy Study Online) nevű kutatási projektjének adatait használta fel.
Az oregoni kutatók 6 356 amerikai személyt elemeztek a 2013 és 2019 között gyűjtött adatokból. A résztvevők életkora 21 és 45 év között volt, és termékenységi kezelés nélkül próbáltak teherbe esni.
A résztvevők legfeljebb egy éven keresztül nyolchetente online kérdőívekben válaszoltak a menstruációs ciklus jellemzőire és a terhességi állapotra vonatkozó kérdésekre. A tanulmányban 3725 terhességet dokumentáltak ebben az időszakban.
A kutatók ezután összehasonlították a résztvevőket a „területi nélkülözési index” pontszámaik alapján, amely a környék társadalmi-gazdasági erőforrásait mérte. A csoport ezt a pontszámot országos és államon belüli szinten is mérte.
Az országos rangsor alapján a leginkább hátrányos helyzetű környékeken élők 19%-21%-kal kisebb eséllyel estek teherbe, mint a legkevésbé hátrányos helyzetű környékeken élők. Az államon belüli rangsor alapján a csökkenés 23%-25% volt.
„Az a tény, hogy országos és állami szinten is ugyanazokat az eredményeket látjuk, valóban azt mutatja, hogy a környékbeli hátrányos helyzet befolyásolhatja a reproduktív egészséget, beleértve a termékenységet is”
– mondta Willis.
A tanulmány azonban csak összefüggést talált a környék jövedelme és a termékenységi szint között, nem pedig ok-okozati kapcsolatot.
A vizsgálatban résztvevők többsége fehér bőrű volt, négyéves főiskolai végzettséggel rendelkezett, és évi 50 000 dollárnál többet keresett.
A közegészségügyi kutatások rávilágítottak az egészség társadalmi meghatározó tényezőinek fontosságára, és arra az elképzelésre, hogy az irányítószám a legnagyobb előrejelzője az általános várható élettartamnak.
„De azt a koncepciót, hogy a szomszédságod befolyásolja a termékenységedet, nem vizsgálták alaposan. Ráadásul a meddőségi kutatások világa nagyrészt az egyéni tényezőkre összpontosít, így amikor környezetvédelmi epidemiológusként kerültem ebbe a tanulmányba, arra gondoltam, hogy strukturális problémaként kellene vizsgálnunk a kérdést”
– jegyezte meg Willis.
A termékenységi kutatás strukturális szempontból történő megközelítése segíthet a meddőség általános csökkentésében vagy megelőzésében, mondta Willis, megjegyezve, hogy a termékenységi kezelések magas költségei csak a jelentős forrásokkal rendelkező családok számára teszik azokat elérhetővé.
Nyitókép: Shutterstock