
A túlalvás épp olyan káros lehet, mint az alvásmegvonás
Valószínűleg már sokszor hallottad, hogy az alvás rendkívül fontos az egészségünk szempontjából, azonban nem mindegy, hogy mennyit alszunk. És ez a túlalvásra is vonatkozik. De valóban lehet túl sokat aludni, és ha igen, annak milyen következményei lehetnek a szervezetünkre?
Lehet, hogy veled is előfordult már, hogy rendkívül sokat aludtál, mégis fáradtabban keltél fel, mint egy rövidebb alvási ciklus után. Ennek az az oka, hogy nem pihentél olyan mélyen, mint gondoltad.
A túlalvás pedig összefüggésbe hozható néhány egészségügyi problémával, azonban az orvosok azt még nem tudják, hogy az alvás ezeknek az egészségügyi állapotoknak a következménye vagy az oka.
Mi az a túlalvás?
A szükséges alvásmennyiség az életkorától függ. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC)Trusted Source a következőket ajánlja:
- 13-18 éves korig: 8-10 óra éjszakánként.
- 18 és 60 év között: 7 vagy több óra éjszakánként.
- 61-65 éves korig: 7-9 óra éjszakánként
- 65 év felett: 7-8 óra éjszakánként
Azokat az embereket, akik ennél tovább alszanak, hosszú alvóknak nevezik. Az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia (AASM) szerint a hosszú alvóknak 10-12 óra alvásra van szükségük ahhoz, hogy másnap kipihentnek érezzék magukat.
A túl sok alvás a hipersomnia definíciója alá is tartozhat - ez egy olyan állapot, amelyet napközbeni túlzott fáradtság vagy éjszakai hosszan tartó alvás jellemez.
Most akkor lehet túl sokat aludni?
Bár vannak, akik rendszeresen túlalszanak, és nincsenek egészségügyi problémáik, a hosszú alvás egészségügyi problémákkal is jár. Az azonban még nem egyértelmű, hogy a hosszú alvás más egészségügyi problémák következménye vagy azok oka.
Egy 2018-as áttekintés megjegyzi, hogy azok az emberek, akik több órát alszanak, ezt több okból, például depresszió vagy krónikus fájdalom miatt tehetik.
Mi okozza?
A hosszú alvás oka ismeretlen. Egyes embereknél ez lehet a természetes alvásmintájuk, vagy biológiai cirkadián ritmusuk.
A hipersomnia okai a következők lehetnek:
- más alvászavar, például narkolepszia vagy alvási apnoe.
- autonóm idegrendszeri vagy központi idegrendszeri működési zavarok
- vényköteles gyógyszerek
- kábítószer-használat
- fejsérülés vagy trauma
- olyan egészségügyi állapotok, mint a depresszió vagy az elhízás
A National Institutes of Health (NIH)Trusted Source szerint a hipersomnia néha genetikai eredetű. Az állapotot általában serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban diagnosztizálják.
Mik a mellékhatások?
A hosszan alvóknak gyakran kell a kívánt időpont előtt felébredniük, hogy a mindennapi tevékenységeiket el tudják végezni. Előfordulhat, hogy a hétvégén és a szabadnapokon pótolniuk kell az alvást.
A természetes alvásritmus elleni küzdelem a szakértők szerint azonban súlyosbíthatja a tüneteket, vagy akár egy másik alvászavar kialakulásához is vezethet.
A hipersomniának számos mellékhatása lehet, többek között:
- alvásból való felébredési nehézségek
- szorongás és ingerültség érzése
- alacsony energiaszint
- lassú gondolkodás és beszéd
- hallucinációk
- memóriazavarok
- étvágytalanság.
Tanácsok a kezeléséhez:
- Az alkohol, a koffein és a cigaretta fogyasztásának csökkentése lefekvés előtt
- rendszeres testmozgás és kiegyensúlyozott étrend
- rendszeres lefekvési rutin
- a zavaró tényezők kizárása a hálószobából.
Nyitókép: Matthew Henry on Unsplash