A túlalvás épp olyan káros lehet, mint az alvásmegvonás

A túlalvás épp olyan káros lehet, mint az alvásmegvonás

Valószínűleg már sokszor hallottad, hogy az alvás rendkívül fontos az egészségünk szempontjából, azonban nem mindegy, hogy mennyit alszunk. És ez a túlalvásra is vonatkozik. De valóban lehet túl sokat aludni, és ha igen, annak milyen következményei lehetnek a szervezetünkre?


Lehet, hogy veled is előfordult már, hogy rendkívül sokat aludtál, mégis fáradtabban keltél fel, mint egy rövidebb alvási ciklus után. Ennek az az oka, hogy nem pihentél olyan mélyen, mint gondoltad.

A túlalvás pedig összefüggésbe hozható néhány egészségügyi problémával, azonban az orvosok azt még nem tudják, hogy az alvás ezeknek az egészségügyi állapotoknak a következménye vagy az oka.

Mi az a túlalvás?

A szükséges alvásmennyiség az életkorától függ. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC)Trusted Source a következőket ajánlja:

  • 13-18 éves korig: 8-10 óra éjszakánként.
  • 18 és 60 év között: 7 vagy több óra éjszakánként.
  • 61-65 éves korig: 7-9 óra éjszakánként
  • 65 év felett: 7-8 óra éjszakánként

Azokat az embereket, akik ennél tovább alszanak, hosszú alvóknak nevezik. Az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia (AASM) szerint a hosszú alvóknak 10-12 óra alvásra van szükségük ahhoz, hogy másnap kipihentnek érezzék magukat.

A túl sok alvás a hipersomnia definíciója alá is tartozhat - ez egy olyan állapot, amelyet napközbeni túlzott fáradtság vagy éjszakai hosszan tartó alvás jellemez.

Most akkor lehet túl sokat aludni?

Bár vannak, akik rendszeresen túlalszanak, és nincsenek egészségügyi problémáik, a hosszú alvás egészségügyi problémákkal is jár. Az azonban még nem egyértelmű, hogy a hosszú alvás más egészségügyi problémák következménye vagy azok oka.

Egy 2018-as áttekintés megjegyzi, hogy azok az emberek, akik több órát alszanak, ezt több okból, például depresszió vagy krónikus fájdalom miatt tehetik.

Mi okozza?

A hosszú alvás oka ismeretlen. Egyes embereknél ez lehet a természetes alvásmintájuk, vagy biológiai cirkadián ritmusuk.

A hipersomnia okai a következők lehetnek:

  • más alvászavar, például narkolepszia vagy alvási apnoe.
  • autonóm idegrendszeri vagy központi idegrendszeri működési zavarok
  • vényköteles gyógyszerek
  • kábítószer-használat
  • fejsérülés vagy trauma
  • olyan egészségügyi állapotok, mint a depresszió vagy az elhízás

A National Institutes of Health (NIH)Trusted Source szerint a hipersomnia néha genetikai eredetű. Az állapotot általában serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban diagnosztizálják.

Mik a mellékhatások?

A hosszan alvóknak gyakran kell a kívánt időpont előtt felébredniük, hogy a mindennapi tevékenységeiket el tudják végezni. Előfordulhat, hogy a hétvégén és a szabadnapokon pótolniuk kell az alvást.

A természetes alvásritmus elleni küzdelem a szakértők szerint azonban súlyosbíthatja a tüneteket, vagy akár egy másik alvászavar kialakulásához is vezethet.

A hipersomniának számos mellékhatása lehet, többek között:

  • alvásból való felébredési nehézségek
  • szorongás és ingerültség érzése
  • alacsony energiaszint
  • lassú gondolkodás és beszéd
  • hallucinációk
  • memóriazavarok
  • étvágytalanság.

Tanácsok a kezeléséhez:

  • Az alkohol, a koffein és a cigaretta fogyasztásának csökkentése lefekvés előtt
  • rendszeres testmozgás és kiegyensúlyozott étrend
  • rendszeres lefekvési rutin
  • a zavaró tényezők kizárása a hálószobából.

Nyitókép: Matthew Henry on Unsplash