A legelismertebb magyar klímakutató, dr. Ürge-Vorsatz Diána maga is részt vett a glasgow-i klímacsúcson, a COP26-on, és úgy értékelte, az esemény végre inkább reményre ad okot és nem aggodalomra.
Dr. Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutató, a CEU professzora, aki az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tagjaként jelen volt a Glasgow-ban rendezett 26. ENSZ klímacsúcson, melynek eredményeit a Másfélfok sajtóeseményén értékelte. Véleménye szerint a világban már jóval többen vannak azok, akik ténylegesen tesznek a klímaváltozás előtt, és gyors ütemben csökken azok száma, akik még mindig a mozgalom ellen vannak.
Ahogy a szakember elmondta, két nagy célja volt az ENSZ eseményének, egyrészt, hogy az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményét elfogadó országok előálljanak a korábbiaknál ambiciózusabb, nagyobb kibocsátáscsökkentést eredményező klímatervekkel, másrészt hogy az országok megállapodjanak a párizsi egyezményhez kapcsolódó szabálykönyvről, ami például a kibocsátáscsökkentések és a széndioxid-kibocsátási kvóták kereskedelmét szabályozza. Ezek mindegyike javarészt teljesült, ami már önmagában nagy eredmény.
Kritikák és eredmények
Mindezek mellett sok kritika érte a klímacsúcsot amiatt, hogy túl visszafogott célokat határoztak meg és agresszívebb fellépésre lett volna szükség.
Nem sikerült elérniük ugyanis, hogy az országok aláírt klímatervek vállalásait olyan módon növeljék, hogy 2100-ra az ipari forradalom előtti szinthez képest csak 1,5 fokkal melegedjen a Föld éghajlata.
A rendezvény legemlékezetesebb pillanata lett, amikor Alok Sharma, a klímacsúcs vezető tisztségét betöltő brit politikus könnyek közt kért bocsánatot az épület előtt tüntető fiataloktól, amiért a csúcs záródokumentumának megfogalmazása jóval óvatosabb lett az elvártnál, ami a szén használatát és a fosszilis energiahordozókat illeti. Ürge-Vorsatz szerint azonban mindezt inkább arról az oldalról kell nézni, hogy legalább szóba került egyáltalán a fosszilis tüzelőanyagok használatának visszaszorítása, amire a korábbi ENSZ-dokumentumokban még nem volt példa.
Hatalmas előrelépésnek nevezte azt a tényt, hogy a a világ kibocsátásának 90 százalékáért felelős országok vállalták, hogy 2050-re nettó nulla szintre csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat.
Szintén fontos pont volt az erdőirtás mérséklése is, melyhez ezúttal Brazília is csatlakozott, és vállalta, hogy csökkentse az erdőirtás mértékét az Amazonas vidékén. Bár egyelőre nem tiszta, hogy hogyan is fogják ezt mérhetővé tenni, az segíti a jó eredmények elérését, hogy anyagi forrásokat is allokáltak a feladathoz.
Ürge-Vorsatz Diána a klímaváltozás legégetőbb kérdéseire válaszol
Ebben a korábbi anyagunkban Ürge-Vorsatz Diána az emberek által legtöbbször feltett kérdésekre válaszolt. Ízelítő a cikkből: Mi a különbség a globális felmelegedés és a klímaváltozás kifejezések között? Hogyan észleli az emberiség, ha majd bekövetkezik a klímakatasztrófa? Hogyan tud meggyőzni egy kételkedőt arról, hogy fenyegető a probléma? Mi a legfontosabb, amit a hétköznapjaink során tehetünk, ha csökkenteni szeretnénk az ökológiai lábnyomunkat?
Nyitókép: Ivándi Balázs
