Szerelem, szenvedély, féltékenység és egy kis varázslat. Shakespeare romantikus vígjátéka új fordításban került színre a Thália Színház színészei által.
Kell egy kis varázslat
Szerelem. Talán a legbonyolultabb emberi érzés. Szerelmesnek lenni csodálatos, eufórikus és felkavaró – lehet nagyon boldognak lenni és gyötrőn szenvedni is tőle. Makacsul vágyunk rá, mindent alárendelve, vagy korábban fontos dolgokat mellőzve... Azt is mondják a szerelmes ember elveszti a józan eszét, a szerelem varázsbuborékában él.
Shakespeare is, mint színpadi szerző, pontosan ezeken az utakon indul el, amikor a szerelem témájához nyúl. Egyik leghíresebb romantikus vígjátéka a Szentivánéji álom, amit 1595-ben írt. Úgy tartják, a darab egy főúri esküvő alkalmából íródott – ezt dolgozza fel és erről szól maga a vígjáték is: szerelemről, házasságról, szenvedélyről és az akadályok leküzdéséről. A mű a Thália Színházban új, prózai fordításban, Varázslat egy nyáréjszakán címen került színre.
A műfaj egyik alapköve, most jelenre ültetett viszonyok között bizonyítja, hogy ötszáz éve semmi nem változott.
...és boldogan élnének Athénban, olajfákkal, meg sok kis görög poronttyal, amíg meg nem halnak. De Lüszandrosz és Hermia boldogságát már a kezdetek kezdetén fúrja, aki tudja:
- egy fenyegető após, aki másnak szánja a lányát
- egy felesége rokonságát lemészároló, amúgy emberarcú athéni király
- egy szerelmes harmadik
- egy negyedik, aki szerelmes a harmadikba.
A pár úgy dönt hát, hogy világgá szökik – útjuk pedig egy sötét athéni erdőn át vezet. Itt azonban nő a fenti lista, mert a nyári napfordulónak éjszakáján trükkös manók és csalfa tündérek, bajkeverő szelek és szerelmi szérumok sodorják őket egyre messzebb a szabadságtól – meg egymástól...
Lássuk csak, szép sorban!
Az előadásban Thészeuszt, Athén szigorú királyát – aki amazon feleségét annak komplett rokonságának lemészárlásával szerezte meg, de ezt leszámítva joviális vezető – Szervét Tibor formálja meg, mint ahogyan Oberont, a féltékeny tündérkirályt is. Hippolütét, a király feleségét és Titánia tündérkirálynőt – tündérfiúk csábítóját – Csarnóy Zsuzsanna játssza.
Oberon udvari manója Pukk – Molnár Piroska. Ha balszerencse ér az athéni erdőben, csak ő lehet az oka. Egy meg nem értett, szórakozni vágyó reménybeli Cupido – de nála emberek, tündérek és szamarak pechére kicsit több a varázserő.
Lüszandrosz az előadásban Ember Márk. Hősszerelmes sztáralkat – a lány imádja, az após utálja. Szándékai a férfiség határain belül tiszták Hermiával, házasságra vágyik.
Hermiának – Mórocz Adrienn – viszont apja mást szemelt ki. A lányt azonban se törvény, se apa, se a „harmadik” nem tántorítja el Lüszandrosztól.
Demetrioszt, az apóskedvenc vőlegényt Jámbor Nándor alakítja. Hermiába szerelmes, belé meg Heléna. Ahogy neki nem kell az üldöző, úgy nem kell ő annak, akit üldöz.
Szegény Heléna – Tóth Eszter – reménytelenül szerelmes, elvei már nincsenek. Demetrioszt akarja, akkor is, ha ő már rég túl van rajta.
Ez hát a díszes társaság krémje, további szerepekben pedig Hunyadkürti István, Tamási Zoltán, Zayzon Zsolt, Bokor Barna, Bede-Fazekas Szabolcs, Domokos László és Mózes András látható.
A romantikus mese új köntösben – Székely Csaba prózai fordításában, Csizmadia Tibor rendezésében került színre. A jelmezeket Velich Rita, a díszletet Horesnyi Balázs álmodta meg. Zenei aláfestés: Fekecs Ákos.
