A világ legértékesebb kincsei voltak, majd nyom nélkül eltűntek

A maharadzsa ékszere – a Patiala nyaklánc

Bhupinder Singh indiai maharadzsa számára készítette a híres Cartier a a Patiala nyakláncot 1928-ban, mely nemcsak a Cartier valaha elkészített legdrágább ékszere lett. A többsoros nyakék 2930 gyémántból állt, benne a világ akkor hetedik legnagyobb gyémántjával, a De Beersszel, de ezenkívül még burmai rubinok is díszítették. A Cartier-nél három évig dolgoztak az ékszeren, a maharadzsa pedig körülbelül 125 millió dollárt fizetett érte.

Húsz évvel később, 1948-ban azonban váratlanul eltűnt a nyakék a palatiai kincstárból. A Cartier megpróbálta helyreállítani, és szintetikus gyémánttal pótolta a hiányzókat. Először a De Beers gyémánt is került elő évtizedekkel később: 1982-ben a Sotheby's aukcióján talált új gazdára több millió dollárért. 1998-ban Londonban bukkant fel a nyaklánc többi része, a Cartier egyik munkatára, Eric Nussbaum fedezte fel egy használt ékszereket árusító boltban. Erősen hiányos volt, a középső gyémántok mind hiányoztak belőle.

A maharadzsa unokájából pedig ékszerész lett, és kiállítást szervezett egy kaliforniai múzeumban nagyapja lenyűgöző ékszere köré.

A letűnt cári kor kedvencei – a Fabergé-tojások

Fabergé az orosz cárok udvari ékszerkészítője volt, aki 1885 és 1917 52 db míves, aranyozott és zománcozott tojást készített az udvar megrendelésére. A cári tojások, melyek belseje mindig egy apró ajándékot is rejtett, az ékszerkészítés legnagyobb mestermunkáinak számítanak még ma is, készültek azonban kevésbé díszes verziók is, az "egyszerű" nemesek számára. Az első tojást húsvéti ajándéknak szánta III. Sándor cár felesége számára, amely olyan jól sikerült, hogy Fabergé innentől számított a cár ékszerészének, és elárasztották megrendelésekkel. A forradalom kitörésekor, 1918-ban az özvegy cárné a menekülőútjára magával vitte az egyik tojást, eredetileg csak ez került ki az országból, a többit elrejtették vagy ellopták. Később Sztálin eladott 14 darabot nyugati aukciós házaknak. 6 darab cári tojás azonban felszívódott, másig sem tudni, hogy valaha előkerülnek-e még.

A felszívódott náci zsákmány – a borostyánszoba

A Berlin melletti Charlottenburg palotájába építette meg Andreas Schutler 1701-ben ezt a csupa borostyánból és aranyból készült termet, melynek mai értéke akár 500 millió dollár is lehet. A lenyűgöző helyiséget azonban átköltöztették a berlini palotába, majd a porosz király, I. Frigyes Vilmos szövetségesének, az orosz cárnak, Nagy Péternek ajándékozta, és a Szentpétervár melletti Katalin-palotába költöztették át.

A második világháborúban, 1945-ben azonban a nácik megszerezték és elhurcolták a Szovjetunióból, a mai Kalinyingrádba vitték át, majd eltűnt, és azóta is óriási lázban tartja a kincsvadászokat, pedig a hivatalos szovjet vizsgálat szerint biztosan kijelenthető, hogy bombatalálat miatt elpusztult. Ennek ellenére legutóbb egy elsüllyedt hajó rakományában vélték felfedezni darabjait.