A Báthory Erzsébetről szóló brutális mendemondák a magyar legendárium szerves részeivé váltak az élete és halála (1560–1614) után eltelt évszázadokban.

1. A kezdetek

Az egész 1602-ben, Trencsénben (amely a mai Szlovákiában található) kezdődött: sok fiatal lány dolgozott cselédként a csejtei várban, ahol Báthori Erzsébet élt. Ám egyszer csak elkezdtek eltünedezni, és a vár egyedül élő úrnőjének kegyetlenségéről kezdtek el keringeni a pletykák. Erzsébet régóta férje nélkül élt a tőle nászajándékba kapott várban, Nádasdy Ferenc ugyanis folyamatosan háborúzott a törökök ellen, és valódi nemzeti hőssé avanzsált. Felesége egyedül igazgatta az óriási birtokot és a rengeteg alkalmazottat. Nádasdy 1604-es halála után csak rosszabb lett a híresztelések tekintetében, ami nem is csoda, hiszen egy egyedül élő asszony akkoriban mindig gyanúsnak számított.

2. Elképesztő vádak

A korabeli "szemtanúk" állítása szerint Báthory ezek után megvadult: már nemcsak a parasztlányokat tette el láb alól különös kegyetlenséggel, de a környékbeli nemesi kisasszonyokra is rávetette magát. Hat éven át egyre dagadt a botrány, míg II. Mátyás magyar király kénytelen volt elküldeni az ügy kivizsgálására Thurzó Györgyöt, aki 300 tanútól gyűjtött be szörnyűbbnél szörnyűbb vallomást. Állításuk szerint Báthori megkínozta a lányokat, megölte őket, majd a vérükben fürdött – ami a vér gyors alvadása miatt már eleve szinte lehetetlen. De volt itt még elég sok cifra történet az ördöggel való közösüléstől kezdve a kannibalizmusig.

Olyan egészen hihetetlennek tűnő számok is elhangzottak, mint hogy 650 áldozata volt, akiknek mind felírta a nevét egy (soha elő nem került) naplóba, Thurzó György végül 80 lány haláláért vonta felelősségre Erzsébetet.

3. Az okok

Ma már a történészek összeesküvést gyanítanak a súlyos vádak mögött. Kiderült, hogy II. Mátyás jelentős összeggel tartozott Nádasdy Ferencnek, a király azonban nem volt hajlandó megadni az adósságot az özvegynek – így elég kényelmes, és abban a korban nem épp szokatlan megoldásnak tűnt koholt vádak alapján halálra ítélni Báthorit. Ráadásul a törvények szerint halálbüntetés esetén a király el is kobozhatta a bűnös igen jelentős méretű földjeit.

4. A történészek szerint az igazság

Báthori Erzsébet életének kutatói úgy gondolják, két halálos bűne volt: hogy gazdag családba született és abba is házasodott bele, és erős, intelligens volt nő létére.

Ezek olyan okok, amelyek rendkívül sok férfi szemét szúrták abban az időben, és még utána sok évszázadig. Gazdagsága megfélemlítette a királyt is, akire nyomást is gyakoroltak az adósság törlesztése érdekében, ráadásul Erzsébet egyedül, férfi nélkül is megállta a helyét – mindezek miatt az udvar inkább lejáratta, meghurcolta és megölte őt.

Forrás: hamuesgyemant.hu