Ékszertolvaj volt Mária királyné, II. Erzsébet nagyanyja?

Ugyan II. Erzsébetről is azt gondoljuk, hogy tartózkodó, gyakran már-már túl hideg, és azt is tudjuk, hogy mindez királyi neveltetéséből fakad, évszázadok óta ezt a viselkedést várják el az angol uralkodóktól: csak semmi nagyzolás és semmi fölösleges érzelemkimutatás. Nagyanyja, Teck Mária királyné pedig túltett ebben unokáján: a királyi hitvesről nem igazán maradt fenn mosolygós kép, valószínűleg a nép előtt nem is nagyon vetemedett mosolygásra. 1867-ben született, édesanyja a szintén nem vidámságáról híres Viktória királynő unokatestvére volt, Princess Mary Adelaide, édesapja pedig Duke Francis of Teck, és a családja csak May-nek szólította. Édesapjától ered a gyűjtögetés szeretete biográfusa, James Pope-Hennessey szerint, csak épp apjának nem volt erre túl sok pénze, Mary részére azonban szinte végtelen források álltak rendelkezésére. Először a harmadik trónvárományos herceg menyasszonya volt, ám Albert Viktor herceg halála után annak bátyja, a majdani György vette feleségül.

Szolgálatkészségéről és komolyságáról volt híres, épp ezért nehezen fér össze a róla kialakult képpel a furcsa "hobbijáról" szóló mendemonda.

Az ékszerek voltak a hobbija

Ritkán hallunk az uralkodók hobbijáról, Teck Mária azonban szívesen emlegette az ékszergyűjtést az ő egyetlen nagy hobbijának. Imádott a királyi család gyűjteményével foglalatoskodni: számba venni, restauráltatni és újrarendezni a sok kincset. Királynéhoz méltó elfoglaltság, annyi biztos! Emellett szép méretű magángyűjteményt is kialakított, az ékszerek és egyéb nemes anyagokból készült csecsebecsék mellett a miniatűr dolgok megszállottja is volt, az 1920-as években hozta létre a ma is híres Queen Mary babaházat.

Szinte megszállottt gondoskodással viseltetett a királyi örökség iránt, hatalmas örömmel töltötte el, ha egy-egy különlegesebb darabbal bővíthette a gyűjteményt. A rossznyelvek szerint a londoni antikvitások tulajdonosai inkább elrejtették az értékesebb apróságokat, ha tudták, a királyné látogatást tesz a boltjukban, ugyanis arról volt hírhedt, hogy elviszi ezeket a csecsebecséket anélkül, hogy fizetne érte. Biztosan úgy gondolta, ez az alattvalói engedelmesség része, hogy bármit odaadnak neki. A királyi család tagjai és barátai sem jártak jobban: ha vizitálásakor kiszúrt valami olyasmit, ami valaha a királyi családé volt, de elajándékozták, gondolkodás nélkül visszakérte és visszavitte a központi gyűjteménybe. De nem csak apróságokra kell gondolni: ha épp megtetszett neki a szék, amin ül, a házigazda nem tehetett mást, mint hogy nekiajándékozza mind a tizenkettőt belőle. Épp ezért a családi birtokokon is inkább elrejtették az értékes holmikat, és előhozták a régebbi, szakadtabb bútorokat és egyebeket, nehogy a királyné elkívánja őket.

Még a Downton Abbey 2019-es mozifilmjében is felidézik alakját, ahol enyves keze is szóba kerül: 

Ellopott cári kincsek?

A legdurvább történet az orosz forradalomhoz és a Romanovokhoz kötődik. Miután brutálisan kivégezték II. Miklós cárt és családját, annak édesanyja, az özvegy Marija cárné Európába menekült, holmijai közt egy roppant kincseket rejtő ládikával. A legenda szerint a cárné ezzel is aludt, hogy védelmezze, és nem volt hajlandó eladni belőle semmit. A brit uralkodók és a Romanovok rokoni kapcsolatban voltak (ahogy szinte az összes nagy európai uralkodóház tagjai), így Marija halálos ágyánál megjelent egy brit küldött, hogy Marija két lányának, Olga és Kszenyija nagyhercegnőnek segítsen azzal, hogy biztonságba helyezi a kincseket az angol György királynál, és segítenek majd eladni, hogy a száműzetésbe kényszerült hercegnők egy "kis" pénzhez jussanak. Állítólag az ékszerek 160 ezer fontot értek akkor. A botrány csak ezután jött: a láda a Buckigham-palotába került, ott kinyitották, ám hivatalos értékbecslés sosem történt. Mária királynő megvásárolta egy jó részét a kincseknek, állítólag becsületes árért, azonban csak annyit tudni, hogy Kszenyija hercegnő jóval később kb. 60 ezer fontot kapott értük, míg húga, Olga semennyit sem. Olga egyébként később Kanadában telepedett le, itt élt 1960-as haláláig

Mindezek ellenére önéletrajzírói szerint nem volt kleptomániás, sőt épp hogy segített az angol üzletek fellendítésében. Ő számított a kor Angliájának legnagyobb "influencerének": ha megvásárolt valamit, a bolt kirakatába azonnal kikerült a termék egy "Őfelsége a királyné által megvásárolva" felirat, és az emberek egyből megrohamozták az üzletet. Az pedig csak elhivatottságát mutatja, hogy milyen nagy vehemenciával igyekezett egyben tartani a királyi kincseket.

Nyitókép: GettyImages