A Hold

Soha nem látott anyag nyomaira bukkantak a Hold felszínéről hozott mintákban​

A kínai Csang'e 5 holdjáró anyagmintákat gyűjtött a Hold felszínéről annak érdekében, hogy a kutatók jobban megérthessék a szomszédos égitesten végbement, felszínt alakító folyamatokat. Az elemzések során egy eddig sosem vizsgált anyag nyomaira bukkantak.


A Chang'e 5 a Hold északi Oceanus Procellarum Mons Rümker régiójában gyűjtötte a mintákat. Egészen pontosan 1,731 kilogramm, hozzávetőlegesen 2 milliárd éves regolitmintákat vizsgálhattak általa a kutatók. Ez idő alatt mintegy 3 ezer, 2 milliméternél kisebb méretű részecskét szűrtek át a kutatók, az elemzések végére pedig összesen hét eltérő kőzettípust azonosítottak.

Közülük az egyik igazán meglepte a szakértőket, hiszen hasonló bazaltmintával korábban még sosem találkoztak. Az anyag néhány lényeges tulajdonságának köszönhetően tűnt ki a többi közül. Egyrészt magas titániumtartalommal rendelkezik, valamint eddig a holdi kőzetek között sosem látott ásványtani tulajdonságokkal bír.

Mindez azt eredményezi, hogy a megfigyelt bazalt a holdi kőzetek egy teljesen új típusát képviselheti.

Szakértők meglátásai szerint a kőzetek a holdjáró leszállóhelyétől és kutatási területétől sokkal messzebbről származhatnak. Egy olyan környezetből, melyet idáig az emberiség még nem tudott feltérképezni. Na de hogy kerültek a rover területére? Az eddigi feltételezések alapján meteorbecsapódások útján juthattak távolabb a keletkezési pontjuktól.

Egy kis videós ismertető a Chang'e 5 holdjáró küldetéséről: 

A kőzettanulmány szerzői így nyilatkoztak a kapott eredményekről:

„Egy ilyen fiatal geológiai egységben a különböző forrásokból származó kéregkomponensek széles skálája kerülhetett a Chang'e-5 leszállóhelyére a Holdon jelenleg is zajló felszíni folyamatok révén."

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a minták a Hold olyan területéről származhatnak, ahol egykor komoly, eddig vizsgálatlan hatást produkáló vulkánkitörések történtek. A kutatást részletező tanulmány szerint mind a hét megfigyelt töredék a maga nemében egzotikusnak számít, így tökéletesek a kráterek és vulkanikus tevékenységek elemzéséhez.

A kutatási terület egyik legfőbb célja, hogy megtalálják a geológiailag ideális régiókat egy jövőbeli, emberi életet fenntartó kutatóbázis kiépítéséhez — olvashatjuk a ScienceAlert cikkében.