Csontokon talált nyomok fedték fel, mi volt a divat 320 ezer évvel ezelőtt

Az ősi csontokon talált vágás nyomok arra utalnak, hogy az ősemberek legalább 320 ezer évvel korábban medve bundát viseltek.

A barlangi medve ujjperc- és lábközép csontjain talált jelek az egyik legkorábbi ismert bizonyítékot jelentik, és azt mutatják meg, hogy az ősemberek hogyan élték túl az akkori zord téli körülményeket.

Ez is érdekelhet: Milyen az érettebb francia női divat?

„A medvék, különösen a barlangi medvék kizsákmányolása több mint egy évszázada folyamatos vita tárgya, és nemcsak a táplálkozással összefüggésben, hanem a bőrök felhasználása szempontjából is fontos”

– írja a németországi Tübingeni Egyetem Ivo Verheijen régész-zoológusának vezette kutatócsoport.

„A bőrök hasznosításának eredetét nyomon követve hozzájárulhatunk a középső pleisztocén idején Északnyugat-Európa hideg és zord körülményei között folytatott túlélési stratégiák megértéséhez.”

A németországi Schöningen város környéke évtizedek óta foglalkoztatja a régészeket. Az 1990-es években a kutatók egy közeli külszíni bányában ősi leletek tárházát tárták fel: kőszerszámok, csonteszközök és számos állatcsont, köztük barlangi medvék csontjai is voltak. Sok csonton vágásnyomok voltak - ez annak a jele, hogy az ősi emberek az állatokat lemészárolták, és szerszámaik menet közben vájták ki a csontokat.

Volt azonban két mancscsonton lévő vágásnyom, melyek furcsák voltak. Egyrészt kicsi és precíz vágásnyomok voltak, másrészt kapásból nem kellett volna egyáltalán ottlenniük, így ez már önmagában okot adott a további vizsgálatra.

Mivel a kéz- és a lábcsontokból alig lehet húst kinyerni, így hamar egyértelművé vált, hogy nem táplálkozás miatt vágták meg. A kutatók szerint ebben az esetben az ilyen finom és precíz vágásnyomokat a bőr gondos lecsupaszításának tulajdoníthatjuk. Így már biztosak lehetünk benne, hogy 320 ezer évvel ezelőtt medve bundába bújtak az ősemberek.

Nyitókép: Shutterstock

ScienceAlert