Ételek után sóvárogsz? Ez felelős érte

„Mindannyiunknak vannak ilyen késztetései – például ha bármikor úgy érezzük, hogy salátát kell ennünk, vagy nagyon húst kell ennünk. A munkánk azt mutatja, hogy a bélmikrobák különböző összetételével rendelkező állatok különböző típusú étrendet választanak”

– mondja Kevin Kohl, a Kenneth P. Dietrich School of Arts and Sciences biológia tanszékének adjunktusa a Medical Xpressnek.

Annak ellenére, hogy a tudósok évtizedek óta találgatnak arról, hogy a mikrobák befolyásolhatják-e a preferált étrendünket, az elképzelést még soha nem tesztelték közvetlenül a gyümölcslégynél nagyobb állatokon. A kérdés feltárása érdekében Kohl és posztdoktorandusza, Brian Trevelline, aki jelenleg a Cornell Egyetemen dolgozik, 30 bélmikrobákat nélkülöző egérnek három, nagyon eltérő természetes táplálkozású vadon élő rágcsálófaj mikroorganizmusainak koktélját adta.

A duó azt találta, hogy az egerek mindegyik csoportban más-más tápanyagokban gazdag táplálékot választottak, ami azt mutatja, hogy mikrobiomjuk megváltoztatta a preferált étrendjüket. A kutatók munkájukat szerdán tették közzé a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban.

Bár az ötlet, hogy a mikrobiom befolyásolja a viselkedést, erőltetettnek tűnhet, a tudósok számára nem meglepő. A bélrendszerünk és az agyunk folyamatos párbeszédet folytat, bizonyos molekulák pedig közvetítőként működnek. Ezek az emésztés melléktermékei jelzik, hogy elegendő ételt fogyasztottunk, vagy hogy szükségünk van bizonyos tápanyagokra. A bélben élő mikrobák azonban ugyanezen molekulák némelyikét előállíthatják, és ezzel potenciálisan eltéríthetik a kommunikációs vonalat, és megváltoztathatják az üzenet jelentését, hogy saját hasznukra váljon.

Az egyik ilyen hírvivő ismerős lehet mindenkinek, aki már elszundított egy kiadós pulykavacsora után: ez a triptofán miatt van.

„A triptofán egy esszenciális aminosav, amely gyakran előfordul a pulykában, de a bélmikrobák is termelik. Amikor eljut az agyba, szerotoninná alakul át, ami egy olyan jel, amely fontos az étkezés utáni jóllakottság érzéséhez. Végül ez átalakul melatoninná, és akkor álmosnak érezzük magunkat”

– magyarázza Trevelline.

Trevelline és Kohl tanulmányukban azt is kimutatták, hogy a különböző mikrobiomú egerek vérében különböző mennyiségű triptofán volt, még mielőtt különböző étrendeket választhattak volna – és azok, amelyeknek több volt a molekula a vérében, több olyan baktériummal rendelkeztek, amelyek képesek azt előállítani a bélrendszerükben.

Ez meggyőző bizonyíték, de Trevelline szerint a triptofán csak egy szál a kémiai kommunikáció bonyolult hálójában.

„Valószínűleg több tucatnyi jel van, amelyek nap mint nap befolyásolják a táplálkozási viselkedést. A mikrobák által termelt triptofán csak egy aspektusa lehet ennek”

– fogalmazott.

Ez azonban megalapozza annak egy hihető módját, hogy a mikroszkopikus organizmusok megváltoztathatják, hogy mit akarunk enni – ez egyike azon kevés szigorú kísérleteknek, amelyek a tudósok több éves elméletalkotása ellenére kimutatták a bél és az agy közötti ilyen kapcsolatot.

Azonban még mindig van mit kutatni, mielőtt elkezdenénk bizalmatlanul viselkedni az étel utáni sóvárgásunkkal szemben. Amellett, hogy nem volt módjuk arra, hogy az elképzelést embereken teszteljék, a csapat nem mérte a mikrobák jelentőségét az étrend meghatározásában semmi máshoz képest.

„Lehet, hogy az, hogy előző nap mit ettél, fontosabb, mint az, hogy milyen mikrobáid vannak. Az emberekben sokkal több minden történik, amit a kísérletünkben figyelmen kívül hagyunk. De érdekes gondolat, amin érdemes elgondolkodni”

– tette hozzá Kohl.

Nyitókép: Shutterstock / WAYHOME studio