A csillagászok még 2016-ban fedezték fel a WASP-127b nevet viselő izzó gázóriást, mely olyan közel kering saját csillagához, hogy egy év csupán 4,2 földi napnak felel meg. Az exobolygó mérete 1,3-szorosa, tömege azonban csak 0,16-szorosa a Jupiternek.
De mit is jelent ez valójában? Azt, hogy a WASP-127b légköre nagyon vékony, vagyis tökéletesen alkalmas arra, hogy a tudósok megpróbálják elemezni a bolygó csillagából átáramló fény alapján.
A kanadai Montréali Egyetem csillagászának, Romain Allartnak a vezetésével egy kutatócsoport kombinálta a Hubble űrteleszkóp infravörös adatait és a földi VLT (Very Large Telescope) távcső-rendszer ESPRESSO műszerének optikai adatait, hogy betekintsenek a WASP-127b légkörének különböző magasságaiba.
Először – ahogyan azt már korábban is tapasztaltuk az ilyen típusú bolygókon – nátrium jelenlétét észleltük, viszont sokkal alacsonyabb magasságban, mint amire számítottunk. Másodszor, az infravörös tartományban erős vízgőzjelek voltak, de nem a látható hullámhosszon. Ez arra utal, hogy az alacsonyabb szinteken lévő vízgőzt a látható hullámhosszon átlátszatlan, de az infravörösben átlátszó felhők árnyékolják
– mondta Allart.
Az exobolygók légkörének vizsgálata egyáltalán nem egyszerű feladat, a legtöbb ilyen égitestet ugyanis nem látjuk közvetlenül, jelenlétükre pusztán a gazdatest csillagukra gyakorolt hatásuk alapján következtethetünk. Az egyik ilyen hatást a halványodás és fényesedés, vagyis, amikor a bolgyó elhalad közöttünk és saját csillaga között, így utóbbi fénye elhalványodik.
Ha ez a folyamat elégszer és rendszeresen megtörténik, akkor nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy egy exobolygóról van szó. Amikor a csillagfény áthalad az exobolygó légkörén, a spektrum hullámhosszai elnyelődhetnek, ezeket a jeleket abszorpciós vonalaknak nevezzük, és dekódolhatjuk őket, hogy lássuk, mi van a légkörben.
Allart és csapata is így tett: nagy felbontású abszorpciós adatok segítségével leszűkítették a felhők magasságát egy meglepően alacsony felhőrétegre, amelynek légköri nyomása 0,3 és 0,5 millibar között van.
A felhők összetételét még nem ismerjük, csak azt, hogy nem vízcseppekből állnak, mint a Földön. Az is fejtörést okoz nekünk, hogy a nátriumot miért egy váratlan helyen találjuk ezen a bolygón. A jövőbeli vizsgálatok segítenek majd abban, hogy ne csak a légkör szerkezetét, hanem a WASP-127b-t is jobban megértsük.
Forrás: ScienceAlert
