Az elfeledett kontinens nagyjából 40 millió évvel ezelőtt bukkanhatott fel először. Egzotikus élővilága mellett egy tökéletes átjárót képezhetett két földrész — Ázsia és Európa — között, melyet az akkor élő emlősök és rágcsálók kihasználhattak vándorlásaik során. Kutatók több bizonyítékkal és logikai magyarázattal is szolgáltak a jelenségre.
A tudósok Balkanatoliának nevezték el a felfedezést, mely az afrikai, európai és az ázsiai kontinens közé ékelődött be. Amikor a tengerszint lecsökkent, a földrész megjelent a felszínen, és egy szárazföldi hidat alkotott a vízen keresztül.
A történészek és geológusok eddigi elmélete az volt, hogy nagyjából 34 millió évvel napjaink előtt az őshonos emlősök nagy része eltűnt Európában, míg Ázsiában új fajok jelentek meg. Az új kutatások azonban felborították az eddigi képet, mivel új források szerint nagyjából 10 millió évvel a történést megelőzően egy különleges alkalom nyílt az ázsiai élővilág számára, hogy benépesítsék Délkelet-Európát.
A kutatócsoport vizsgálatokat indított a legfontosabb fosszília-lelőhelyeken, pontosabban a mai Balkán-félszigeten és Anatóliában, valamint Ázsia legnyugatibb részein. A felülvizsgálat során arra jutottak, hogy a szóban forgó, titokzatos földrész ugródeszkaként szolgálhatott bizonyos vándorló fajok elterjedéséhez.
Fotó: Alexis Licht, Grégoire Métais/CNRS
Balkanatolia valószínűleg huzamosabb ideig különálló szigetcsoportként funkcionált, viszont akkoriban a vízszint csökkenése megnövelte a szárazföld területét. A vándorló emlősök és rágcsálók a leletek szerint elérték a túlpartot, hiszen egy törökországi lelőhelyen egy 38-35 millió évvel ezelőtti, orrszarvúéra emlékeztető állkapocscsontokat fedeztek fel.
„Az egyes balkanatoliai szigetek közötti múltbeli összeköttetés és a déli elterjedési útvonal létezése továbbra is vitatott. Az eddigi kutatások csak emlősök fosszíliáira épülnek, és a múltbéli balkanatoliai biodiverzitásról még teljesebb képet kell alkotni"
— olvashatjuk az egyik kutató szavait a ScienceAlert cikkében.
Nyitókép: Unsplash/Sebastian Pena Lambarri
