A James Webb űrteleszkóp egy nagyon ritka csillagot pillantott meg
A James Webb űrteleszkóp segítségével szakértők most egy nagyon ritka jelenségre lettek figyelmesek. Ez a típusú csillag kevés ideig él, így nem meglepő, hogy sok kérdés merült fel vele kapcsolatban. Ezt érdemes tudnod erről a felfedezésről.
Az űrteleszkóp a Nyilas csillagképben kapta lencsevégre a WR 124-et, ami a csillagok életének egy nagyon ritka pontján van. Ezt kevés társa éri el, és azok a szerencsések is, melyek ebbe a szakaszba lépnek, nagyon kevés ideig vannak benne. Egy úgynevezett Wolf-Rayet csillagról van szó.
Ebben az állapotban a csillagok a galaxis leglátványosabb jelenségei. Forróak, fényesek, viszont alapvető energiaforrásaik már kezdenek kifogyni. Utolsó pillanataikban a bennük lévő hidrogén jelentősen megfogyatkozik, nitrogénben vagy szénben pedig gazdagok maradnak. A folyamatok végén a szén elnyeli a sugárzásnak egy részét, majd azt infravörös fényként bocsájtja ki.
Pontosan ez volt az a jel, amit a James Webb űrteleszkóp képes volt észlelni. Mivel nagy felbontású infravörös és közeli infravörös képeket is tud készíteni, így mélyebb betekintést adhatott a WR 124 eseményeibe — olvashatjuk a ScienceAlert cikkében. Azt is megtudhatták ezáltal a szakértők, hogy a csillag már sok energiát veszített, jelenleg pedig a saját anyagának bonyolult felhője veszi körül.
Egy kis videós ismertető a Wolf-Rayet csillagokról:
Ez további kérdéseket vetett fel. Vajon a Wolf-Rayet csillagok körüli por elég masszív ahhoz, hogy a felrobbanás után is fennmaradjon? Amennyiben erre a kérdésre választ ad az űrteleszkóp, akkor megérthetjük, hogyan járulnak hozzá az ilyen jelenségek az űrbéli por egészéhez. Emellett azt is érdemes tovább kutatni, hogy hogyan robbannak fel a hasonló jelenségek, és hogy mi lesz velük az után. Eddigi elképzelések szerint ezek bizonyos szupernóváknak az elődjeik, de ehhez további bizonyítékokat kell keresni.
A WR 124 mindezek mellett további érdekességeket is tartogat. Még a Wolf-Rayet kategórián belül is egy nagyon ritka típusról van szó, ugyanis társaival szemben ez gyorsan száguld a világegyetemben. Szakértők meglátásai alapján egy másik szupernóva-robbanás következtében lökődött el eredeti helyéről, azóta pedig megállíthatatlanul száguld.
Jelenleg nagyjából 190 kilométert tesz meg másodpercenként.
Nyitókép: Shutterstock
