Három jegesmedve egy lilán megvilágított, havas tájon

Szokatlan helyen bukkantak egy eddig ismeretlen jegesmedve-populációra

A kutatók Grönlandon fedeztek fel egy titkos jegesmedve-populációt, melynek tagjai láthatóan kiválóan alkalmazkodtak a táj sajátosságaihoz. A titokzatos csoport már évszázadok óta elkülönülve él a fajtársaitól, viszont a szakértők csak most figyeltek fel rájuk.


A szóban forgó medvék a fjordok — hosszú és keskeny tengerparti öblök, ahol a gleccserek találkoznak az óceánnal — körüli meredek lejtőkön élnek. Az extrém környezetválasztásuk azért is különleges, mivel a vadászathoz így egy új metódust kellett megtanulniuk. Ez azt is sugallja, hogy a jegesmedvék képesek lehetnek alkalmazkodni a globális felmelegedés miatt bekövetkező változásokhoz.

„A gleccserjég segíthet a jegesmedvék kis számban való hosszabb túlélésében az éghajlat felmelegedése esetén, de a jegesmedvék túlnyomó többsége számára nem áll rendelkezésre"

— olvashatjuk egy szakértő szavait a ScienceAlert cikkében.

A gr\u00f6nlandi jegesmedv\u00e9k

Fotó: Kristin Laidre/University of Washington

Egészen idáig a tudósok 19 különálló jegesmedve-populációt tartottak számon, ellenben a huszadik közvetlenül a szemük előtt rejtőzött nagyjából 200 éven keresztül. Az egyik régóta ismert csoport Grönland keleti partvidékének egy 3200 kilométeres szakaszán él, a részletes vizsgálat azonban bebizonyította, hogy két különálló csoportosulásról van szó.

A felmérésekhez GPS-nyakörvvel jelölték meg az egyedeket. Eredményként megállapították a kutatócsoport munkatársai, hogy a délkelet-grönlandi medvék nem haladnak az északi szélesség 64. fokánál távolabbra, az északkeleti medvék pedig a másik irányba nem mennek.

A medvék általában a sarkvidéki jégsapkák segítségével vadásznak vízi zsákmányaikra, azonban a felmelegedés miatt a tengeri jég hamarabb olvad, és később fagy meg, ami a jegesmedvéket az éhhalál szélére sodorja. Úgy tűnik azonban, hogy a délkeleti példányok meglepően jól boldogulnak a megszokott módszerük nélkül is.

Vadászataikhoz a fjordok gleccsereiről a tengerbe törő jégdarabokat használják ki, a metódus pedig innentől megegyezik a hagyományos változattal. A találékonyságuk arra utal, hogy a faj egyes példányai képesek alkalmazkodni a változáshoz. Ennek ellenére a szakértők megjegyezték, hogy az éghajlatváltozás fenyegető hatásai ettől nem változnak és nem lesznek enyhébbek sem.

Nyitókép: Shutterstock