Kisfiát szoptató anya

Immunrendszeri előnyökkel jár a szoptatás

Szoptatáskor a csecsemők olyan immunerősítésben részesülnek, amely segít nekik a fertőző betegségek elleni küzdelemben – derül ki a Binghamton Egyetem antropológia docensének, Katherine Wandernek a legújabb kutatásából.


Az Evolution, Medicine, and Public Health című folyóiratban idén júniusban megjelent Tradeoffs in milk immunity affect infant infectious disease risk című tanulmányhoz a kutatócsoport közel 100 anya-baba párt vizsgált meg Kilimandzsáró vidéki részén. Ebben a népességben a hosszan tartó szoptatás a norma, és a csecsemőkori fertőző betegségek nagyon gyakoriak, még Kelet-Afrika más területeivel összehasonlítva is.

Ez teszi a Kilimandzsárót ideális helyszínné ahhoz, hogy elkezdjük megérteni, hogyan befolyásolhatja a tejből származó immunvédelem a fertőző betegségek kockázatát – mondta Wander.

„A tej immunrendszeréről leggyakrabban az anyai antitestek tejjel történő átadása szempontjából hallani – ami valószínűleg nagyon fontos –, de úgy tűnik, ennél sokkal többről is szó van. A tej immunrendszere egy egész rendszer, amely képes immunválaszok kialakítására. Még csak most kezdjük megérteni a tej immunrendszerének teljes kiterjedését és szerepét”

– fogalmazott Wander.

Az anyatej mindent tartalmaz, ami az immunválaszok kialakításához szükséges, az antitestektől kezdve az immunsejtek többféle típusáig és még sok másig. Bár ezek az anya immunrendszeréből származnak, úgy tűnik, hogy a tej ezen összetevői inkább kurátori, mint véletlenszerű szelekció útján kerülnek kiválasztásra az anya véréből, bár ez a mechanizmus még kevéssé ismert, magyarázta Wander.

A tej immunrendszerének a csecsemők egészségére gyakorolt hatása teszteléséhez a kutatók néhány milliliter tejet kis mennyiségű baktériummal kevertek össze, majd ezt egy éjszakára inkubátorba helyezték. Ezután megmérték az interleukin-6, a gyulladást elősegítő immunsejtek kommunikációs molekulájának növekedését. Ez az in vitro reakció jelzi, hogy a tej immunrendszere valószínűleg hogyan reagál a csecsemő szervezetében, például a bélben előforduló baktériumokra.

A kutatócsoport nyomon követte a tanzániai csecsemőket is, hogy felmérje, vajon azoknál, akik az in vitro vizsgálatok során erősebb immunválaszt kaptak, kisebb volt-e a fertőző betegségek kockázata. Úgy tűnt, hogy ez a helyzet: azok a csecsemők, akiknek az anyateje jobban reagált a szalmonellára, kevesebb fertőző betegségben szenvedtek, különösen légúti fertőzésekben, például tüdőgyulladásban.

A szalmonellára nagyobb válaszreakciókat adó tej azonban hajlamos volt erősebb válaszreakciókat adni az E. coli jóindulatú törzsére is, amely gyakori az emberi bélrendszerben, és ezek a válaszok nem voltak előnyösek a csecsemők számára. Azoknál a csecsemőknél, akik olyan tejet kaptak, amely erősebb választ adott az E. colira, nagyobb volt a gyomor-bélrendszeri fertőzések kockázata.

Ez arra utalhat, hogy a tej immunrendszerének nem megfelelő válaszai – például a bélben normálisan jelen lévő baktériumokra – zavaróak lehetnek. A bélbaktériumok fontos szerepet játszanak a hasmenés és más fertőző betegségek megelőzésében, jegyzik meg a szerzők.

Bár minden immunválasznak vannak kompromisszumai, a tej – közvetlen és általános – hátránya meglepő felfedezés volt.

„Mivel ennyi minden forog kockán, tényleg arra számítottunk, hogy a tej immunrendszere nagyon finoman hangolt a csecsemők fertőzés elleni védelmére” – mondta Wander.

A kutatók legfeljebb arra számítottak, hogy valahol a nem megfelelő immunválaszok negatív hatásait látják majd, például a lassabb növekedésben vagy az ideálisnál kevésbé ideális mikrobaflórában. A mikrobák barát és ellenség közötti különbségtétel azonban még a felnőttek érett immunrendszere számára is trükkös feladat, ahogyan a fertőzés megszüntetése is, anélkül, hogy az ember saját szöveteit károsítaná. A szerzők szerint tehát talán nem kellett volna meglepődniük azon, hogy ezek a kompromisszumok a csecsemőknél is érvényesülnek, számol be róla a Medical Xpress.

Amellett, hogy csökkentik a légúti fertőzések kockázatát, a tej immunválaszai segíthetnek „betanítani” a csecsemő fejlődő immunrendszerét a veszélyes baktériumokra való reagálásra. További kutatásokra van szükség annak meghatározására, hogy az immunrendszer fejlődése hogyan kalibrálódik a bemeneti adatokra, például a fertőző betegségekkel kapcsolatos tapasztalatokra, a mikrobiális flórára és a tejben lévő immunrendszerre.

„Ezek az eredmények érdekesek, de a közegészségügyre és az egészségügyre gyakorolt hatásuk csak további kutatásokkal válik világossá. Meg kell értenünk, hogyan befolyásolják a tej immunválaszait olyan dolgok, amelyekre közegészségügyi programokat tervezhetünk, mint például a HIV-fertőzés vagy az alultápláltság”

– mondta Blandina Mmbaga, a Kilimandzsáró Klinikai Kutatóintézet társszerzője.

Ennek a kutatásnak a csecsemőkoron és a szoptatáson túlmutató alkalmazásai is lehetnek. Annak kiderítése, hogy az immunrendszer hogyan fejlődött ki a védelem és az ártalom közötti egyensúly megteremtésére, segíthet megvilágítani az egészségügyi problémákat a csecsemőkori hasmenéstől és tüdőgyulladástól az autoimmun betegségekig.

„Túl gyakran feltételezzük hallgatólagosan, hogy a különálló ingerekre adott immunválaszok teljesen elkülönülnek egymástól – mintha az immunrendszer azon képessége, hogy egy veszélyes fertőző ágensre reagáljon, semmilyen hatással nem lenne arra a képességére, hogy elviseljen valamit, ami hasznos vagy jóindulatú, ahol a válasz valószínűleg többet árt, mint használ”

– jegyezte meg Wander.

„Egyre több jel utal arra, hogy ez nem így van, többek között ez a tanulmány is.”

Nyitókép: Pexels