Alig egy héttel azután, hogy első képeit bemutatták a világnak, a James Webb űrteleszkóp egy 13,5 milliárd éve létező galaxist talált.
A GLASS-z13 néven ismert galaxis keletkezése 300 millió évvel az ősrobbanás utánra nyúlik vissza, mintegy 100 millió évvel korábbra, mint bármi, amit eddig azonosítottunk. Potenciálisan a legtávolabbi csillagfényt látjuk, amit valaha is látott valaki
− mondta Rohan Naidu, a Harvard Center for Astrophysics munkatársa az AFP-nek − olvastuk a phys.org oldalán.
Minél távolabb vannak tőlünk az objektumok, annál hosszabb időbe telik, amíg fényük eljut hozzánk, így a távoli univerzumba tekintve valójában a múlt mélyébe látunk bele. Bár a GLASS-z13 már az univerzum legkorábbi korszakában is létezett, pontos kora továbbra sem ismert: bármikor kialakulhatott az első 300 millió év során.
A GLASS-z13-at a Föld körül keringő csillagvizsgáló infravörös képalkotójának, a NIRcam-nak "korai kiadású" adataiból fedezték fel. Az infravörösből a látható spektrumba lefordítva a galaxis egy vörös foltként jelenik meg, amelynek közepén fehér színű folt van, a távoli kozmoszról alkotott szélesebb kép részeként. A kutatás egyelőre egy "preprint" szerveren található, azzal a figyelmeztetéssel, hogy még nem került szakértői értékelésre, de máris nagy port kavart a csillagászok közösségében. Egy másik, Marco Castellano által vezetett csillagászcsoport szintén hasonló következtetésekre jutott, ami bizakodásra ad okot.
A munka nagyrésze még hátravan
Fotó: Greg Rakozy / unsplash
A Webb képes megtalálni a legkorábbi galaxisokat, amelyek az ősrobbanás után, 13,8 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek. Naidu és kollégái a távoli világegyetem infravörös adatait vizsgálták át a rendkívül távoli galaxisok árulkodó jeleit keresve. Két olyan rendszert találtak, amik meggyőző jellegzetességekkel rendelkeznek: az egyik a GLASS-z13, a másik a GLASS-z11.
Az infravörös hullámhossz egy bizonyos küszöbértéke alatt minden fotont elnyel az univerzum semleges hidrogénje, ami az adott objektum és a megfigyelő között helyezkedik el. A tér ugyanazon régiójára irányított különböző infravörös szűrőkön keresztül gyűjtött adatok segítségével a kutatók képesek voltak kimutatni, hogy hol következik be ez a fotoncsökkenés, ebből következtettek a legtávolabbi galaxisok jelenlétére.
A csapat szeretne spektroszkópiát − a fény részletes tulajdonságokat feltáró elemzését − végezni, hogy megmérjék a pontos távolságot.
A galaxis tömege egymilliárd Nap tömegének felel meg, ami nagyon meglepő, tekintve, hogy viszonylag hamar keletkezett az ősrobbanás után. A tavaly decemberben indított és a múlt hét óta teljesen működőképes Webb a valaha épített legerősebb űrteleszkóp, és a csillagászok biztosak benne, hogy a felfedezések új korszakát fogja jelenteni.
Nyitókép: Shot by Cerqueira / unsplash
