A tongai vulkánkitörés még az űrre is hatással volt
A katasztrofális folyamat még 2021 decemberében kezdődött, majd január 15-én következett be a hatalmas robbanás. Több ezer kilométeres távolságokban érezhető volt a hatása, de nem csak a Földön, a kitörési oszlop pedig elérte a sztratoszférát is, így a NASA műholdjai is észlelték a lökéshullámokat. Kutatók ennek a hatásait vizsgálják.
A kitörés hatalmas hamufelhőt, földrengéseket és cunamikat generált. Jelenlegi kutatások arra jutottak, hogy a robbanás egy sor légköri gravitációs hullámot is létrehozott, amelyeket észleltek a felettünk keringő műholdak. A következő vizsgálatok célja az lesz, hogy jobban megértsük a légkör legfelső szintjeit, jóval a Nemzetközi Űrállomás pályája fölött (körülbelül 400 km magasságban kering). Ilyen módon megtudhatjuk, hogy a légkörben bekövetkező változásokat milyen mértékben befolyásolják a földi események.
A légkör következő szintje az ionoszféra. Ezekben a magasságokban a légköri gázok részben ionizálódnak, ezzel egy úgynevezett plazmaréteget alkotnak. Az ionoszféra plazmája bizonyos frekvenciákat visszaveri, másokat szétszórja, vagy akár teljesen blokkolja őket. Ezek a tulajdonságok teszik az ionoszférát hasznossá számunkra, hogy használni tudjunk egyes modern technológiákat, beleértve a horizonton túli radarokat.
Amikor a vulkánkitörés által keletkezett hullámok elérték ezt a szakaszt, akkor megzavarták az ionoszféra szokásos rendszerét. Ezek olyan kompressziós hullámok, amelyek rövid idő alatt jelentősen felerősíthetik a plazmasűrűség ingadozásait, és több ezer mérföldön át terjedhetnek a Föld körül. Ez a földi technológiai eszközöket megzavarhatja, például a GPS-ek kevésbé pontos helyadatokkal szolgálhatnak.
A jelenségeket tanulmányozva megérthetjük, hogy mi történik az ionoszférában, valamint arra is tisztább rálátásunk nyílhat, miként befolyásolhatják a vulkánok a világűrt és a mai technológiát.
Nyitókép: Instagram/rushcliffe_geography
