Elmagyarázzuk, mi az az NFT, a szupergazdagok új játszótere

Tegyük fel, hogy van egy kódod, amely igazolja, hogy egy alkotás digitális változatát birtoklod. Mivel rendelkezel valójában? Egy blokklánccal? Egy műalkotással, amit kirakhatsz háttérképnek? Egy hamisíthatatlan képpel? Vagy több millió dollárnak megfelelő Ethereummal? Netán az eséllyel, hogy még több kriptovalutáért túladhatsz rajta?

Az NFT (non-fungible token), azaz nem helyettesíthető zseton 2017 óta létezik, működése a Ethereum kriptovaluta blokklánc technológiáján alapul.

Az NFT képhez, animációhoz, videóhoz, hangfájlhoz kapcsolt kódsor, mely az eredetiség igazolására szolgál.

Eladóként korlátozhatjuk a darabszámot sorszámmal ellátva az NFT-t, a vásárló pedig Ethereummal licitálhat a tartalomra. A blokkláncokkal a digitális térben is megoldhatóvá vált, hogy valami egyedi és megismételhetetlen legyen, mert digitális egységek rögzítik a lenyomatot, a tranzakció idejét, a tulajdonost, a szerződést, s mindez nyilvános és visszakövethető.

Cicusok és 8 bites punkok őrülete

Egyik első formája, a CryptoKitties cuki cicás kártyákra emlékezetnek, és hatalmas Ethereum-vagyonokért adják-veszik őket. Az elején ingyen megszerezhető 10000 darab egyedi 8 bites arcok, a CryptoPunks szintén játéknak tűnik, de a legolcsóbb 410 ezer dollárnyi Ethereumért vihető el, és összesen már 1,5 milliárd dollár átforgott a még csak igényesnek sem mondható vizuális projekten.

Az észak-amerikai profi kosárladbaliga, az NBA is megragadta az NFT-ben rejlő lehetőséget, és felélesztette a ’90-es évek nagy őrületét, a kosaras kártyákat, immár rövid videók formájában. A Top Shut szolgáltatásban korlátozott számban értékesítenek néhány másodperces bejátszásokat a meccsekről, akár 50 ezer dollárnyi Ethereumért.

Az egyik legnagyobb platform, ahol az NFT-ket adják-veszik, az OpenSea.io, ahol olyan benépesülni készülő virtuális világokhoz, mint a Decentraland vagy a Town Star vehetünk hatalmas összegekért földterületet, ruhát, tárgyakat, illetve ezek digitális képéhez kapcsolt blokkláncokat.

A művészet digitális forradalma

2021 tavaszán berobbantotta az NFT-piacot, hogy két szingapúri befektető 70 millió dollárért vásárolt meg egy NFT-t a Christie’s aukcióján. A szerencsés művész Beeple néven alkotó amerikai designer, aki 5000 digitális futurisztikus képét illesztette kollázzsá, és értékesítette Ethereum blokkláncon. A rekordot árnyalja, hogy később kiderült, a bevásárlók és Beeple korábban is üzleti kapcsolatban álltak, ami összejátszás gyanúját veti fel.

Az aukciós házak mellett sok digitális művész is meglátta az NFT-ben rejlő lehetőséget, hiszen nemcsak az eladásból származik bevételük, hanem a későbbi tranzakciókból is részesednek, igaz, előbb pénztárcát kell létrehoznunk és kriptopénzeket kell vásárolniuk. A kockázatot az jelenti, hogy egyelőre kicsi a likviditás, kevesen kereskednek vele, nem biztos, hogy elkelnek vagy jól forognak majd a művek.

Magyar sikerek az NFT-piacon

A 2021-es Firenzei Biennálé fotó kategóriájának győztese, Borsi Flóra lett az első magyar művész, aki büszkén újságolta márciusban: 5 Etherneumért kelt el első NFT-je, mely akkor közel 9000 dollárt ért. Azóta jócskán megemelkedett a kriptovaluta értéke, és a művész komoly potenciált lát az NFT-ben, folytatja is a projektet.

A Millenium Házának belsőépítészetét és a Design Terminal arculatát is tervező Kiss Miklós digitális művész a Távol-Keleten már befutott sárga labdás emojijait szeptemberben dobta piacra Emograms néven. Ez az első magyar NFT-kollekció, melynek darabjait egy Ethereumért kínálja.

November végén pedig arról lehetett hallani, hogy Anton Molnar Párizsban élő magyar képzőművész most először és utoljára értékesít digitális műalkotást NFT-ként. A bitcoin kitalálóját ábrázoló Netuddki olajfestmény digitális változatára január 3-ig lehet licitálni az OpenSea felületén.

Mikor pukkan ki a lufi?

Nehéz megjósolni meddig tart az NFT-őrület, mikor pukkan ki a lufi. A kritikusok szerint azon túl, hogy a blokkláncok működtetése nagy környezeti terheléssel, szén-dioxid kibocsátással jár, az NFT a szupergazdagok és a kriptovalutákon meggazdagodott réteg játszótere, egyben a pénzmosás terepe. Ugyanakkor az NFT a mindennapok részévé is válhat a jövőben digitális jegyek és okiratok formájában.

Szöveg: Tóbiás Lilla
Nyitókép: GettyImages